A JELÖLÉSEK

Az eredménylap kitöltésekor több esetben van lehetõséged számok használatára. Mindenekelõtt azokat használjuk egy csapat játékosainak azonosítására, akik adott pillanatban védekeznek, a következõ számokkal:

A védekezési pozíciókon kívül az 1-9 számok jelzik az eredménylapon az ütõt és azokat az akciókat, amelyek az ütõ ütésnél szereplésekor történnek meg. Ebben az esetben az egyes számok annak a játékosnak az ütõsorrendbeli pozíciójára vonatkoznak.

Van egy különleges jelölés, amelyet a kijelölt ütõ pozíciójának leírására használunk:

DH - Kijelölt ütõ (Designated Hitter)

Miután meghatároztuk az arab számok használatát az eredmény-lapon, most felsoroljuk a fõbb jelöléseket:

	Biztos ütés (single base hit)		Két base-es ütés (double)		Három base-es ütés (triple)
HR	Home Run	SH	Feláldozott bunt (sacrifice bunt)	SF	Feláldozott magas ütés (sacrifice fly)
FSF	"SF" érvénytelen területen (s.f. on foul territory)	K	Strike out	BB	Ballok miatti séta (base on balls)
IBB	Szándékos sétáltatás (intentional b.o.b.)	BK	bk, Megtorpanás (balk)	HP	Megdobott ütõjátékos (hit by pitch)
PB	pb, Túlment labda (passed ball)	WP	wp, Vad dobódobás (wild pitch)	F	Magas labda (fly ball) vagy fly out
FF	"F" érvénytelen területen (foul fly ball)	L	vízszintes ütés (line drive)	FL	"L" érvénytelen területen (l.d. in foul territory)
E_	Döntõ hiba (a játékos poz.számát aki a hibát elköveti, kell a betû után írni. pl: E6)	E_T	Dobáshiba (pl: E6T)	E_F	Magaslabda elkapási hiba (pl: E6F)
e_	Ráadás base hiba. (extra base error. pl: e6)	DP	Dupla vagy tripla védekezõ játék (double or triple defensive play)	GDP	Dupla játéknál ütött (ground into double play)
CS	Lopás közben elkapva (cought steal)	SB	Ellopott base (stolen base)	OB	ob, Akadályozás (obstruktion)
INT	Zavarás (interference)	OBR	Szabály miatti out (out by rule)	O_	Védõ választása (ball played or filelder choiche. pl: O6.)
T_	Dobáson haladás (advance on throw. pl: T8)	O/2	A védelem által nem megjátszott labda	IF	Infield fly (pl: IF6)
LT	Kimaradt ütõjátékos (lost turn at bat)	A	Kérelem akciók (appeals plays)	PR	Csere futó (pinch runner)
PH	Csere ütõ (pinch hitter)	R	Jobbkezes dobó	L	Balkezes dobó
S	Kétkezes dobó (switch pitcher)	TIE	Döntetlent feloldó futók

AZ EREDMÉNYLAP

Az elemzõ eredménylap kétféle lapból áll, amelyeknek csak a fejléce különbözik.

Az elsõ lap tartalmaz minden mérkõzésre utaló adatot a játékrészenkénti pontok blokkjával. Ez az elsõ rész vagy elsõ lap az idegenbeli csapaté, aki elõször üt.

A második lap fejlécében két különbség van az elsõhöz képest. Csak a mérkõzés azonosításához szükséges legfontosabb adatok szerepelnek benne és itt kapott helyet a megjegyzés rész. Ez utóbbi hely a mérkõzés megszakadásának, a megóvás vagy eljátszás okának és olyan akcióknak a magyarázatára van fenntartva, amelyek különösképpen vitásak voltak.

Oszloponként összesíteni kell az összes dobó adatait a legalsó sorba. Ezeknek meg kell egyeznie a másik csapat támadás -összesenjének megfelelõ adataival.

A dobók táblázata mellett jobbra található az elkapó adatok helye. Az "ELKAPÓK" szöveg alatt kell felsorolni azok neveit. A többi oszlop jelentése: PB - Túlment labdák száma, SB - Az ellene ellopott base-ek száma, CS - Az elkapó dobásával megfogott lopások száma.

Az ellopott base-eknek ugyanannyinak kell lenniük, mint a másik csapat támadási összesenjében. A 'lopás közben elkapva' oszlop csak akkor egyezik meg, ha minden out-ot az elkapó dobásával csináltak meg. Ha egy megfogott futót nem az elkapónak ítélnek, akkor ez jelenti a különbséget az elkapók összesenje és a támadási összesen között.

GY.P.B: (Gyõztespontot behozó ütõjátékos). Annak az ütõnek a neve, aki ütésével behozta a gyõztes pontot, amelyet a másik csapat már nem tudott behozni.

CSERÉK

Kétféle csere van: pozíciócsere és ütõsorrendbeli csere.

Ezek a cserék csak játékosok védekezési pozícióinak változását jelentik anélkül, hogy a játékos kiállna a mérkõzésrõl egy cserejátékos helyett. Ennek a pozícióváltozásnak a feljegyzéséhez húzz egy vízszintes vonalat az ellenfél oldalán a következõ ütõjátékos négyzete fölé, így jelezve, hogy onnantól kezdve a védelem más volt. Ezen oszlop felett, az inning száma melletti helyen jelezni kell az új védekezési pozíciókat, leírva a megváltozott pozíciók számait annyi vonással (aposztróffal) ellátva, ahányadik csere volt egy bizonyos pozíciónál. Ez azt jelenti, hogy attól a pillanattól kezdve a védekezési akciókat, melyben ezek a játékosok részt vesznek nem az 5 vagy 6 számmal jelöljük, hanem 5' és 6'számokkal.

Ha egy pályán levõ futót cserélnek le, ezt a base-nek megfelelõ félvonal megvastagításával jelezzük. Ha a becserélt futó azután nem megy ütni és védekezni, akkor õ ún. cserefutó és a neve melletti Poz. oszlopba PR-t kell írni (és nem pl. 5'). Hasonlóképpen, ha egy becserélt ütõ nem védekezik a következõ féljátékrészben, õt csereütõnek hívjuk és PH betûkkel jelezzük. (Más áll be helyette védekezni, az ütést vagy futást követõen.)

Ahogy már említettük, a védekezésben történõ cseréket a másik csapat lapján vízszintes vonallal kelljelezni.

Amikor a dobónál történik csere, két átlós vonalkával megtoldjuk a vízszintes vonalat, hogy jobban szemléltessük a dobócseréket és megkönnyítsük a dobóstatisztikák összesítését. Az is megtörténhet, hogy egy dobót akkor cserélnek le, amikor nem új ütõ következik. Ha a felváltó dobó beállása után az ütõ ball-ok miatti sétával ériel az egyes base-t, az ütõ teljesítményét az elõzõ dobónak kell beszámítani, ha a csere pillanatában a számlálás a következõk egyike volt:

 2 ball 0strike
 2 ball 1 strike
 3 ball 0 strike
 3 ball 1 strike
 3 ball 2 strike,

tehát legalább két ball van és kevesebb a strike. Ha viszont a dobókat ettõl különbözõ számlálás esetén cserélik, a ball-ok miatti sétát a felváltó dobónak kell adni.

Ha több dobó dob egy ütõnek, strikeout esetén annak a dobónak kell számítani az ütõjátékost, aki több strike-ot dobott neki. Minden ball-ok miatti sétától és strikeout-tól eltérõ akciót a felváltó dobónak kell számítani. A dobócserét jelzõ vízszintes vonalat az említett ütõjátékos kockája fölé kell húzni, ha a felváltó dobónak számítandó be és alá húzni, ha az elõzõ dobónak.

OUT

A Hivatalos Baseball Szabályok 2.00 szabálya szerint az "Out" kifejezés jelentése: egyike a támadó csapat elleni három szükséges kiejtetésnek az ütésnél töltött idejük közben. A játékosnak, aki a kiejtetést megcsinálja kis vonalkával be kell húzni vagy végsõ összesítéskor be kell számítani egy kiejtetést a védekezés "O" oszlopába.

A kiejtetés különféle módokon történhet, melyeket most fogunk megvizsgálni.

AZ ÜTÕJÁTÉKOS KIESÉSE

Az ütõ a következõ módokon ejthetõ ki:

a) Kiejtetés strikeout által:

Ez akkor történik, amikor a harmadik strike-ot megfogja az elkapó. Ez a strikeout klasszikus esete és ezt a K jellel jelöljük az out-ot jelzõ kör belsejében. Strikeout esetén a kiejtetést az elkapónak kell beszámítani. Amikor a harmadik strike-ot nem kapja el az elkapó, az ütõ így is out, ha 2 out-nál kevesebb van és az egyes base foglalt. Ekkor a jel az eredménylapon szintén csak egy K. Ha nincs senki az egyesen vagy két out van, az ütõ megpróbálhatja elérni az egyes base-t. Ha az elkapó visszaszerzi a kiejtett labdát és idõben egyesre dob mielõtt az ütõ-futó elérné az egyes base-t, akkor ezt az out-ot a K23 jelleljelezzük, a segédkezést az elkapónak, az out-ot az egyes védõnek adva. Fontos azonban jelezni a strikeout-ot, mert ezt minden esetben fel kell jegyezni a dobónak, még ha az elkapó kiejtette is a labdát.

Ha dobás közben az elkapó hibát csinál és az ütõ biztonságban elér egyesre, azt KE2T-vel kell beírni. Ha viszont az egyes védõ hibázik az elkapásnál, a haladást K2E3 írja le. Ha az ütõ azért ér egyesre, mert az elkapó nem tudja a labdát idõben dobni, a jelzés KPB vagy KWP attól függõen, hogy a labdát az elkapó vétette-e el (túlment labda) vagy nehezen elkapható volt (vad dobódobás). Ebben az esetben is beírjuk a K-t, mert a strikeout-ot be kell írni a dobónak akkor is, ha az ütõt nem sikerült kiejtetni ezzel.

Azért, hogy elsõ látásra megállapíthassuk egy dobó által elért strikeout-okat, a jobb alsó sarokba kis számmal odaírjuk az elõzõ strikeout sorszámánál eggyel nagyobb számot. Az egyesre történt elõrehaladás esetén is meg kell számozni a strikeout-ot (KPB, KWP, stb.) Nyilvánvaló, hogy a dobócserék után elölrõl kell kezdeni a számlálást az új dobó által elért strikeout-okra.

b) Kiesés pályán belüli vagy kívüli magas labdával:

Az ütõjátékos kiesik, ha az érvényes vagy érvénytelen ütését szabályosan elkapja egy védõ. Az ezeket jelölõ szimbólumok az F_, ha az elkapás a pályán belül, vagy FF_ha a pályán kívül történik (foul fly). A vonal helyére a labdát elkapó védõ pozíciószámát kell odaírni! Az elsõ példában a középkülsõs kapta el a labdát, a második példában pedig az elkapó, méghozzá a pályán kívül. A base-en levõ futók megpróbálhatnak haladni az elkapás vagy elsõ labdaérintés után. Ha valakinek sikerül egy base-t elõrehaladnia védõihiba segítsége nélkül, a jelölés az ütõjátékosnál SF_illetve FSF_. Amikor egy erõsen megütött vízszintes ütést (line drive) kap el egy játékos, a használt jelölés L_ a pályán belül és FL_a pályán kívül, a játékos pozíciószámával együtt.A harmadik példában a hármas védõ kint kapott el egy vízszintes ütést, a negyedikben a dobó, bent.

c) Kiesés pattant labdákon:

Az ütõ kiesik, ha miután ütött egy pattant labdát, egy védõ összeszedi azt és az egyesre dobja (segédkezés) mielõtt az ütõ-futó eléri az egyes base-t. A kiesés jelzése: a labdát dobó és az egyes base-en fogadó játékosok számát egymás után írjuk, bekarikázva. A példában a hármas védõ kezeli le és dobja a labdát (segédkezés) az egyes védõnek (kiejtetés).

a) Tolás esetén érintik a base-t, ahová haladnia kell:

b) Labdával érintik, pl. a base-en kívül elcsípi egy labdát birtokló védõ:

például: nincs futó, az ütõ biztosat üt a külsõ pályára, mondjuk a bal külsõs felé; miután érintette az egyes base-t megpróbálja elérni a kettest, de a kettes védõ érinti a labdával, amit idõközben megkapott a külsõ védõtõl.

A második példában futó van egyesen, a dobó lelép és egyesre dob, base-en kívül elcsípi a futót. Az out ilyen esetben mindig érintéssel történik.

DUPLA ÉS TRIPLA JÁTÉKOK

A JV-nek dupla vagy tripla játékot kell feljegyeznie amikor 2 vagy 3 játékost ejtetnek ki ugyanabban az akcióban, vagyis a dobódobástól kezdve addig amíg a dobó újra dobási pozícióba kerül vagy a labda halottá válik. A dupla játékot minden olyan játékosnak meg kell adni, aki részt vett az akcióban, függetlenül attól, hogy kiejtetést, segédkezést vagy mindkettõt csinált-e. Az eredménylapon kis vonást kell behúzni minden ilyen játékos DP oszlopába.

Ne felejtsük el, hogy a dupla és tripla játékok csak folyamatos és hiba nélküli játék esetén számítanak. Egy out-ok közötti hiba megszakítja a dupla játékot. A szokásos kör jelzi a kieséseket és vonalakkal kössük össze a két vagy három kört.

a) Fordított dupla játék:

Ez akkor történik, amikor több támadó kénytelen haladni tolás miatt és a védelem elõször egy hátrább levõfutót (pl. az ütõ-futót) ejti ki, és aztán egy elõrébb levõt érintéssel, akinek eredetileg tolás miatt futnia kellett. Ugyanazokat a jeleket kell használniebben az esetben is.

b) Dupla játéknál ütött (GDP):

Annak az ütõnek kell ilyet beírni, akinek ütése miatt a védelem dupla vagy tripla játékot tud csinálni, vagy csinálhatna ha:

-nem lenne "döntõhiba" a labda elkapásakor a második elérendõ out esetén; majdnem mindig ez történik amikor a bíró elõször bemondja az out-ot és aztán korrigál, amikor a kesztyûbõl kipattan a labda.

-amikor egy játékos nem érintkezett a base-zel az elsõ out lehetõségénél.

Mondhatjuk, hogy az ütõjátékos dupla játék lehetõségét idézi elõ, amikor pattant labdát üt a belsõpályán belülre és egy vagy több futót tovább tol, kivéve ha olyan lassú labdát ütött, hogy a védelemnek sehogyan sem lett volna ideje két embert kiejtetni. A GDP esetet be kell számítani a szóban forgó ütõ támadási DP oszlopába.

4. példa: futó van egyesen és az ütõnek két strike-ja van, a következõ dobáson a futó megpróbálja ellopni a kettest. A dobás strike, tehát az ütõ strikeout. Az elkapó dobásával megcsinálják a második out-ot. Ez nyilván nem az ütõ miatti GDP, de a dupla játék számít, mert a két out folyamatos akció következménye.

5. példa: futó van egyesen, az ütõ pattant labdát üt a beállóshoz, aki a kettesre dob és a futó out. Ezután a kettes védõ az egyesnek dob, de az kiejti a jó dobást. Ebben az esetben számíts GDP-t azütõnek, de dupla játék nincs.

6. példa: futó van egyesen, az ütõ pattant labdát üt a beállóshoz, aki a kettes base-hez fut, de mellé lép és aztán egyesredob. Írj be dupla játéknál ütést (GDP), de nincs dupla játék.

7. példa: futó van egyesen, az ütõ pattant labdát üt a beállóshoz, aki a kettes base-hez fut, de túllép rajta és az egyesre dob, az egyes védõ viszont kiejti a labdát. Ilyenkor számíts duplajátéknál ütést, de nincs dupla játék a védelemnek.

8. példa: futók vannak egyesen és kettesen, az ütõ pattant labdát üt a beállóshoz, aki lekezeli és egyesre dob a kiejtetéshez. Mindkét futó halad egy base-t, de a kettesrõl indult futó megpróbál befutni. Az egyes védõ az elkapóhoz dob, aki kiérinti a játékost. A dupla játék beírandó a védelemnek, de az ütõnek nem.

9. példa: futók vannak egyesen és kettesen, az ütõ pattant labdát üt a hármas védõ felé, aki megcsinálja a tolás miatti out-ot a hármasra haladó futón, aztán a kettesre dob, ahol elérik a második kiejtetést. Még ha az ütõ-futó elérte is az egyes base-t, be kell neki számítani a dupla játéknál ütést.

c) A GDP szimbólum

Ahogy az 1.,5.,6.,7. és 9.példában láttuk, azt jelzi hogy az ütés dupla játék lehetõségét idézte elõ. Az 1. példán nézzük meg, milyen védekezési teljesítményeket kell beszámítani. Egy segédkezés jár a beállósnak, egy segédkezés és egy kiejtetés a kettes védõnek és egy kiejtetés az egyes védõnek. Ezen kívül dupla játékot kell behúzni mindhármuknak. Az eredménylap támadás összesítõjében az ütõ DP oszlopába bekell számítani az akciót.

SZABÁLY MIATTI OUT

Többféle olyan kiejtetés van (automatikusnak is nevezik), melyek a Hivatalos Baseball Szabályok 10.10 fejezetében vannak felsorolva. Ezek beírását példák sorozatával mutatjuk be, midegyiket az OBR szimbólummal jelezzük. Jelentése: Szabály általi kiesés (outby rule). Összesen 14 ilyen eset van, melyek közül az elsõ hetet mindig az elkapónak kell beszámítani, a többit egy meghatározott védõnek.

KÉRELEM AKCIÓK

Most egy másik sajátos kiesési módot mutatunk be, a "kérelem akciót". Amikor egy futó akció közben nem lép rá vagy nem érint egy base-t amikor túlhalad rajta futás közben vagy elhagyja a base-t egy elkapás elõtt, a védekezõ csapat kérelmezheti az out-ot. Ez kétféle képpen történhet.
a) Ugyanabban az akcióban: Ebben az esetben elég ha a kihagyott base védõje érinti a base-t a labdával a birtokában. A JV úgy írja le az akciót, ahogy történt. Például van egy futó, aki a kettesrõl befut egy biztos ütéssel, azonban nem érinti a hármas base-t. A hármas védõ megkapja a labdát a bal külsõstõl és rálép a base-re. A bíró, aki látta, hogy a futó nem érintette a base-t, megadja az out-ot.
b) Egy akció után, mielõtt a dobó a következõ ütõnek eldobja az elsõ labdát:

Ebben az esetben, miután a dobó a dombon vagy dobási pozícióban van, le kell lépnie a gumiról és a kihagyott base védõjének kell dobnia a labdát. Ezután a védõ rálép a base-re és a bíróhoz folyamodik az out-ért. Ezen a ponton a bíró megítéli az esetet.

Ha több mint egy játékoshaladt túl azon a base-en, a védõnek jeleznie kell, melyik futó hagyta ki azt, különben a bíró nem veszi figyelembe a kérelmet.
Ha több kérelmi ok adódik, mert több játékos is kihagyott base-t vagy elhagyta azt az elkapás elõtt, akkor több kérelem intézhetõ. Azonban fontos, hogy a védelem a jó base-nél és a megfelelõ futó ellen tegyen kérelmet, mert ha hibáznak az elsõ kérelemnél, továbbiak nem lehetségesek.
Vissza a fenti példához. Ha a kérelmek a dobótól indulnak ki, a JV ezeket az "A" jellel és a kérelmet intézõ védõ számával jelzi (kérelem=appeal).

A DOBÓNAK NEM ADHATÓ SEGÉDKEZÉS ILYEN ESETBEN.

INFIELD FLY OUT

Az Infield Fly akkor történik, amikor kettõnél kevesebb out van és az ütõ csapatnak futói vannak egyesen és kettesen (esetleg hármason is). Ha a bíró megítélése szerint az ütést könnyedén el lehet kapni a belsõ pályán, õ bemondja az "infieldfly"-t az ütõt out-nak nyilvánítva, akár elkapják a labdát, akár nem.

E szabály célja, hogy védje a támadó csapatot attól a lehetõségtõl, hogy a védelem hagyja leesni a labdát és a tolás miatt könnyû dupla játékot csináljanak. Ehelyett az ütõt out-nak ítélik amíg a labda a levegõben van és a futók nem kényszerülnek haladni, ha leesik a labda. Saját kockázatukra futhatnak, más különben base-en maradhatnak.

1. példa: teli base-ek, egy out. Az ütõ magasat üt a hármas védõ felé és a bíró bemondja az Infield Fly-t. A labda eltalálja a futót, aki érintkezik a base-zel. Egy Infield Fly out jár az ütõnek és a kiejtetés a hármas védõé. Az eltalált futó nem out.

2. példa: egy out, futók egyesen és kettesen. Az ütõ magas labdát üt a hazai és egyes base közé, a bíró bemondja, hogy "Infield Fly, ha érvényes". A labda kint esik le, de bepattan a pályára, mielõtt védõ érintené. Az ütõ kiesik infield fly miatt és a labdához legközelebb álló védõ kiejtetést kap (példánkban az egyes védõ).

3. példa: teli base-ek és egy out, az ütõ magas labdát üt a hármas védõ felé és a bíró infield fly-t mond. A labda eltalálja a visszafelé igyekvõ futót a pályán belül. Az ütõ is, a futó is kiesnek. Mindkét kiejtetés és a dupla játék a hármas védõnek jár, de nem számít dupla játéknál ütésnek.

4. példa: egy out, futók egyesen és kettesen, az ütõ magas labdát üt a hazai és hármas base közé, a bíró bemondja, hogy "Infield Fly, ha érvényes". A labda bent esik le, de kipattan mielõtt bárki hozzáérne. Ez az eset egy normál foul ball, tehát az ütõ nem out. Hibát kell megadni annak a védõnek aki a legjobb pozícióban volt a labda elkapásához, ha a JV szerint könnyedén elkaphatták volna.

A 6.05 (l) szabály szerint az ütõ automatikusan kiesik, ha két out-nál kevesebb van, egy vagy több futót továbbtol és a védelem szándékosan leesni hagy egy labdát rövid magas labda vagy vízszintes ütés esetén, azért hogy duplát érhessen el. Ugyanazokat a jeleket kell ilyenkor is használni, még ha ez nem is Infield Fly. Ez egy automatikus szabály miatti out (OBR).

SORON KÍVÜL ÜTÉS

Ha egy ütõjátékos nem üt a megfelelõ sorrendjében, másvalaki üt helyette, aki befejez egy ütésnél szereplést és az ellenfél ekkor kérelmet intéz a bíróhoz a következõ ütõhöz dobott elsõ dobódobás elõtt, akkor a kimaradt ütõt out-nak ítélik. A fõszabályok erre vonatkozóan a következõk:

A soron kívüli ütõrekövetkezõ szabályos ütõt a következõ alapon kell meghatározni:

A kimaradt és out-nak ítéltütõ után következõ játékos lesz a következõ szabályos ütõ.

2. Ha a szabálytalan ütõeredménye szabályossá válik:

Ha ez történik, mert avédelem nem végez kérelmet idõben, a következõ ütõ a szabályossá vált ütõ utánijátékos lesz. A kimaradt ütõ szabályosan csak a következõ körben szerepelhetújra. A többi ide vonatkozó részletet lásd. a szabálykönyv 6.07 pontjában.

SEGÉDKEZÉSEK

Segédkezést kell megadni minden védõnek aki:

a) Dob vagy eltérít egy hozzá ütött labdát olyan módon, hogy akciójának eredményeként out-ot érnek el, vagy érnénekel, ha nem lenne egy késõbbi hiba egy másik játékostól.

b) Dob vagy eltérít egy labdát olyan akció közben, amikor egy futót out-nak ítélnek zavarás miatt vagy mert a base-vonalon kívül futott.

Megjegyzés: minden védõnek aki valamilyen kiesést eredménye-zõ akcióban résztvesz, csak egy segédkezés adhatóabban az akcióban, még ha többször dobta is a labdát.

Segédkezést nemszámíthatunk:

c) Egy védõnek akinek a rossz dobása lehetõvé teszi, hogy egy futó elérjen egy base-t, még ha az akció folytatódásaként kiesik is a futó. A hibát követõ akció újnak számít és annak a játékosnak, aki bármiféle hibát csinál csak akkor adható segédkezés, ha résztvesz az új akcióban.

d) A dobónak, aki strikeout-ot dob, kivéve ha a 3. strike-ot kiejti az elkapó és a dobó dobja azt egyesbase-re, hogy kiejtse az ütõt.

e) A dobónak, amikor egy szabályos dobódobás után az elkapó:
- kiejtet egy pontot szerezni próbáló futót
- base-en kívül elcsíp egy futót (pick off)
- kidob egy lopni próbáló futót

a) Döntõ hibák:

b) Ráadás base hibák:

c) Mentesített hibák:

Hibát kell beírni egy védõnek amikor õ:

a) Nem kap el egy könnyû magas labdát a pályán kívül: Ezzel meghosszabbítja egy játékos ütésnél szereplését, függetlenül attól, hogy az ütõ eljut-e végül az egyes base-re.
b) Nem érint meg egy base-t vagy egy futót: amikor idejében megkapta elõtte a labdát a kiejtetés eléréséhez
c) Vad dobást csinál: és ez lehetõvé teszi, hogy egy futó base-re érjen, ha a JV szerint egy jó dobás kiejtette volna a futót.
Kivétel: hiba nem számítható olyan vaddobásnál, amit az elkapó a lopás megakadályozására kísérel meg, kivéve ha a futó még egy base-t halad emiatt. Ekkor ráadás base hibát kell beírni. Az eredeti lopást meg kell adni a futónak.
d) Vad dobást csinál: amikor megpróbálja megállítani egy futó haladását és a vad dobás miatt a futó további base-t is elér.
e) Dobása megpattan a földön: vagy eltalál egy base-t vagy a dobógumit vagy futót vagy bírót és emiatt halad egy futó.
Megjegyzés: Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, amikor a dobás pontos volt és nem tûnik igazságosnak a labdát dobó játékos iránt. Minden elért base-t meg kell magyarázni.
Fontos: Csak egy hiba számítható egy rossz dobásért, még ha miatta több base-t haladnak is vagy több futó jut elõrébb.
f) Egy védõ nem kap el egy labdát, amit pontosan dobtak neki: és ez egy futó haladását teszi lehetõvé. Ha a dobás a kettesre ment egy lopás esetén, akkor a JV döntse el, hogy a kettes védõnek vagy a beállósnak kellett volna-e elkapnia, és annak írja be a hibát.
g) A bíró megad az ütõnek vagy futóknak base-eket a védelem általi zavarás vagy akadályozás miatt: Egy hibát kell számítani a védõnek aki elköveti a zavarást vagy akadályozást, függetlenül attól, hány base-t kaptak meg a futók. Akkor nem számítandó hiba, ha a JV szerint a futók elérték volna a megkapott base-t.

Ezen a ponton emlékezzünk arra, hogy a zavarás védõ (ált. az elkapó) általi szabálytalan tett, ami zavar egy futót. A támadói szabálytalanságot, akár az ütõ, akár futó követi el, zavarásnak hívjuk. Ha az elkapó zavarja az ütõt, az utóbbi megkapja az egyes base-t és ezt hibaként kell számítani. Ennek jele INT.

Az akadályozás viszont egy védõ szabálytalansága egy futóval szemben. Ennek jele "ob" (kisbetûk) a szabálytalan védõ számával követve. Ráadás base hibát kell a védõnek számítani, mert logikus feltételezni, hogy a futót máskülönben nem tudnák kiejteni.
Ha a bíró nem mondja be a zavarást vagy a JV véleménye szerint a futó mindenképpen továbbhaladt volna, az akciót úgy kell jelezni, mintha szokásos, hiba nélküli akció lenne.
Fontos: Az akadályozás miatti haladásokat, az emiatt odaítélt egyes base-en kívül, nem kell jelezni a támadás összesítés IO oszlopában. Ha az ütõ akadályozása döntõ hibának számít (vagyis anélkül meg lenne az out), akkor az ütõ kockájába nagy IO betûket és az akadályozó védõ számát írjuk.

BIZTOS ÜTÉSEK

A biztos ütés definíciója: amikor az ütõ elér egy base-t biztonságban egy olyan akció közben, melyben nincs hiba, védõ választása és kiesés. Ez a meghatározás elég felületes, így szükségünk van további magyarázatokra és példákra. A legfontosabb azonban abiztos ütéseket jelölõ szimbólumok magyarázata, nem elfelejtve, hogy ezeket követi egy szám, mely meghatároz egy bizonyos pályarészt, ahol az ütést lekezelték vagy ahol a labda megállt. A jelölés körülbelül megfelel ahhoz a védõhöz tartozó számnak, aki védi azt a területet.

Szimpla biztos ütés: a blokk jobb alsó sarkában jelenik meg.
Dupla ütés: a blokk jobbfelsõ sarkába jegyezzük be.
Három base-es ütés: a bal felsõ sarokban.

Csak olyan esetben lehet két szám a hit jele után, amikor a labda a külsõ pályán két védõ közötti köztes zónába esik. Utoljára írjuk azt a számot, amelyik védõ lekezeli a labdát.

Most nézzük meg azokat az eseteket, amikor biztos ütést kell megadni. A 10.05 szabály szerint hitet kellbeírni amikor:

a) Az ütõ eléri az egyes, vagy egy rákövetkezõ base-t egy érvényes területre ütött labdával vagy eltalál egy falat, kerítést mielõtt érintené egy védõ vagy átmegy a fal vagy a kerítés fölött.

Megjegyzés: Ne felejtsük el, hogy hiba akkor is adható ha egy játékos nem érinti a labdát (10.13 - 2. megj.)

b) Az ütõ eléri az egyes base-t egy olyan erõsen vagy olyan lassan megütött labdával, hogy egyetlen infieldernek sem lenne esélye megcsinálni az out-ot.

Megjegyzés: biztos ütést kell adni ilyen esetben akkor is, amikor egy védõnek nem sikerül elérnie a kiejtetést és õ akadályozott egy másik védõt, aki megcsinálhatta volna az out-ot.

c) Az ütõ olyan ütésen ér biztosan egyesre, amely rendellenesen pattan olyan módon, hogy a védõ nem tudja megjátszani közönséges erõfeszítéssel; vagy a labda eltalálja a dobógumit, vagy bármelyik base-t mielõtt védõ érintené és úgy pattan, hogy lehetetlen lekezelni.

d) Az ütõ egyesre ér egy érvényes ütésen, amelyet nem érintett védõ érvényes területen addig, amikor a labda elérte a külsõ pályát, kivéve ha a JV szerint a labda megjátszható lett volna közönséges erõfeszítéssel.

Megjegyzés: Ez a szabály akkor lép életbe, ha a labdát egy belsõ védõ irányába ütik, aki megpróbálhatja megjátszani a labdát. Ilyenkor meg kell figyelni, mennyire okoz nehézséget a labda lekezelése, megoldható-e rutin mozdulattal.

e) Egy védõ által nem érintett érvényes ütés érint egy futót vagy egy bírót, mielõtt túlhaladna egy belsõ védõn, a dobót nem számítva.

Megjegyzés: Emlékezzünk arra, hogy ebben az esetben a labda halott, a futó out és akkor is biztos ütést kell adni, ha a harmadik out-ot eredményezte is!

Kivétel: hit nem írható be, ha a futót egy infield fly találta el. Ebben az esetben az ütõ is out, ez egy dupla játék.

f) A védõ egy korábbi futót próbál kiejtetni sikertelenül, de hiba nélkül, és a JV szerint az ütõ-futót nem lehetett volna könnyedén kiejtetni.

Megjegyzés: Azonban ha a JV úgy érzi, hogy az ütõ kiejtethetõ lett volna, védõ választását kell beírnia. Minden esetben nagyon oda kell figyelni az akcióra, hogy ez eldönthetõ legyen, fejben tartva az ütõ-futó pontos pozícióját abban a pillanatban, amikor a védõ eldobta a labdát egy másik base-re.

A biztos ütések leírásánál kihangsúlyoztuk a védõ közönséges erõfeszítésének alapvetõ fontosságát. Elõször is azt kell mondanunk, hogy ez egy nagyon általános és felületes meghatározás, amely jegyzõkönyv-vezetõnként váltakozhat. Ezért adunk néhány vezérfonalat a szabályok és a tapasztalat alapján. Elsõ tanácsunk, hogy ne várjunk tökéletességet a védelemtõl különösen nehéz akciókban; ítéljünk biztos ütést, ne hibát. Ezen kívül a JV-t ne érdekelje technikai hiba. Õ korlátozza magát arra, hogy rögzíti az akciókat, ahogy történnek, és a vezetõedzõre bízza a játékosok kérdõre vonását, hogy elég gyorsak voltak-e. Azt is meg kell fontolnunk, hogy sok labdát keményen megütnek, ezért nehéz megállítani azokat.

A biztos ütéseknél nagyon fontos befolyásoló tényezõ az ütés elõtt a védõk által felvett védekezési pozíció. Ez határozza meg az akció nehézségét; valójában azt kell figyelembe venni, hogy az ütést sokkal nehezebb megállítani, ha a belsõ védõk beljebb játszanak, mivel a labda sokkal gyorsabb. Ezért minden akció elõtt figyeld meg a védõk pozícióját.

Hibát nem szabad számítani annak a játékosnak aki azzal veszít idõt, hogy ijeszt vagy ellép egy másik base felé, még ha az out egyesen lehetséges vagy valószínû is lett volna. Ezen kívül nincs olyan szabály ami azt állítaná, hogy hibát lehet adni egy külsõ védõnek, aki elõtt lepattan egy labda, majd átpattan fölötte. Ebben az esetben valószínûleg azért nem érte el a labdát, mert nem volt elég gyors, és a pattanás után már lehetetlen volt elkapnia azt.

Minden pozíciónál néhány dolgot végig kell gondolni a hiba odaítélése elõtt. Lássuk ezeket.

A DOBÓ

Kezdjük a 10.14 (f) szabálynál. Amikor a labdát megütik, a dobó még a visszatérési mozdulatát fejezi be a dobás után, emiatt õ teljesen kiegyensúlyozatlan, tehát a hozzá ütött labdát lehet, hogy nehéz lekezelnie, különösen ha jól meg van ütve. Ez esetben automatikusan hit-et adhatunk. Más a helyzet ha a labdát elég lassan ütik meg ahhoz, hogy a dobó visszanyerje az egyensúlyát és lekezelje a labdát. A fent említett okból kifolyólag egyedül a dobó mentesül olyan hiba alól, hogy az erõs labda átmegy a lábai között.

AZ ELKAPÓ

Az elkapó normál védekezési pozíciója elég ügyetlen a többi védõéhez képest, és gyakran ez hátrányt jelent bizonyos akciókban. Az elkapó elleni lopás valójában nem hiba neki, kivéve ha ugyanaz a futó még egy base-t elér. Nehéz azt is eldönteni, hogy egy dobódobás vad dobás vagy túlment labda volt-e. Kétség esetén számíts vad dobódobást, figyelembe véve azt, hogy az elkapó mindig nehéz pozícióban van a labdák megjátszásakor.

A KETTES VÉDÕ ÉS A BEÁLLÓS

Hibát kell megadni ezeknek a védõknek egy nem elkapott pattant labda miatt, ha az nem erõs és a védõk nem tettek feltûnõ oldal-irányú mozdulatot.

A BEÁLLÓS

Õ az a belsõ védõ, akinek a legnagyobb területet kell biztosítania. Ez gyakran nehéz helyzetek megoldását jelenti és emiatt a nem megfogott labdákat gyakran számítjuk biztos ütésnek és nem hibának. A nehéz helyzeten olyan labdát értünk, amit futtából, kinyújtott kézzel kap el, vagy a külsõ pálya határán a fûvonalnál, vagy a hármas base mögött, vagy olyan magas labda esetén, amikor hátat kell fordítania a hazai base-nek.

A HÁRMAS VÉDÕ

Övé az a terület, ahová a legtöbb labdát ütik és a legerõsebbeket. A kemény és gyorsan pattanó ütés igen nehézzé tehet egy akciót. Valójában a labda elpattanhat mindenfelé. Ezért szükséges felbecsülni a labda sebességét, hogy eldöntsük az akció nehézségét.

Megjegyzés: ugyanez áll az egyes védõre, ha az ütõ balkezesen üt.

A KÜLSÕ VÉDÕK

Amikor egy külsõ védõ elõrefut egy magas labdára, nem kapja el és a felpattanással a labda túlmegyrajta, a JV-nek szimpla ütést és ráadás base hibát kell beírnia. Ha a labda elkaphatatlan volt, de a védõ megpróbálta, akkor több base-es ütést adjunk, ne hibát.

Egy másik fontos szempont az ütések meghatározásakor a kétséges esetben elõnyben részesítés. Ezen azt értjük, hogy add meg a hit-et ha kétséged támad és különösen akkor, ha a védelem jól játszotta meg a labdát, de mégsem sikerült az out. A hiba negatívan érinti mind a védekezési, mint a támadási átlagokat, ha pedig biztos ütést adunk, akkor csak a dobó kiérdemelt pont átlagát. A két eset között az ütõt részesítjük elõnyben.

Most pedig vegyük sorra azokat az eseteket, amikor biztos ütést nem szabad ítélni. (10.06 szabály)

g) Amikor egy futó kiesik tolás miatt, vagy kiesett volna, ha nem lett volna védekezési hiba. Amikor hiba van egy akcióban hit-et nem lehet adni.

h) Az ütõ szimplát üt és a tovább tolt futó elvéti a base-t és kérelem akcióban out-nak ítélik. Ebben az esetben ütésnél szereplést kell adni az ütõnek, de hit-et nem. Csak abban az esetben jár biztos ütés, hanem volt tolás.

i) Bármely védõ lekezel egy labdát és kiejtet egy továbbhaladó vagy visszatérni próbáló futót, vagy kiejtetné közönséges erõfeszítéssel védekezési hiba nélkül.

j) Egy védõ megpróbál kiejtetni egy futót és a JV szerint ugyanabban az akcióban az ütõ is kiejtethetõ lett volna.

Megjegyzés: ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha a védõ másik base-re néz vagy ijesztget mielõtt megpróbálja az out-ot egyesen. A máshova nézés vagy ijesztgetés része a játéknak, ami azt jelenti, hogy ha a védõ késlelteti a dobását, mert az akció ezt szükségessé teszi, az nem tekinthetõ védekezési hibának.

k) Egy futót out-nak ítélnek olyan védõ zavarása miatt, aki megpróbálta lekezelni a labdát, kivéve ha a JV megítélése szerint az ütõ-futó akkor is egyesre ért volna, ha zavarás nem történt volna. Ilyen esetben a JV-nek jól meg kell figyelni az ütõ pozícióját a zavarás pillanatában, amiatt hogy talán biztos ütést kell megadnia az out mellett. A futó kiesése Szabály miatti kiesés lesz (OBR) és védõ választása az ütõ-futónak, ha õ kiejthetõ lett volna.

AZ ÜTÉSEK ÉRTÉKÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

Biztos ütést kell adni az ütõnek, szimplát, duplát, triplát vagy home runt, amikor õ az ütés eredményeként jut a megfelelõ base-re, anélkül hogy hiba, kiejtetés vagy védõválasztása lenne az akcióban.

Amikor futó van base-en és az ütõ egynél több base-t halad az ütésén, a JV-nek el kell döntenie, hogy az ütõ valódi duplát vagy triplát ütött-e vagy védõ választásán haladt-e tovább. Azt kell elképzelnünk, hogy meddig jutna az ütõ ha nem lenne futó és a védelem nem hibázna.

Triplát nem adhatunk akkor, amikor egy futó kiesik hazai base-nél, vagy kiesne, ha nem lenne hiba. Ha hármas base-nél van hasonló akció, az ütõ nem kaphat duplát. Mindkét esetben az ütõ-futó védõ választásán érte el az utolsó base-t.

Az ütés típusát sohasem lehet az alapján eldönteni, hogy egy elõzõ futó hány base-t haladt az akcióban. Az ütõ üthet duplát, még ha az elõtte levõ futó csak egy base-t halad is, vagy nem megy tovább egyáltalán. És üthet szimplát, bár kettesre ér és az elõzõ futó is két base-t halad.

MÉRKÕZÉST BEFEJEZÕ ÜTÉSEK

Amikor egy ütõ befejezi a meccset egy biztos ütéssel, ami annyi pontot hoz be, amennyi a gyõzelemhez szükséges, olyan értékû ütést írunk neki, ahány base-t a gyõztes pont szerzõjének futnia kell. Tehát, ha az a futó hármason volt, akkor szimplát, még ha az ütés duplát vagy triplát is eredményezhetett volna. De csak akkor, ha az ütõ megérinti az összes így odaítélt base-t. Ha viszont az ütõ egyesen marad és a futó kettesrõl megszerzi a gyõztes pontot, õ csak szimplát kap meg, még ha a futó két base-t haladt is.

Az egyetlen kivétele ennek a szabálynak az, amikor az ütõ home runnal fejezi be a meccset. Ebben az esetben nem csak azok a pontok számítanak, melyek megnyerik a mérkõzést, hanem valamennyi.

ÖSSZEGZÕ GONDOLATOK A BIZTOS ÜTÉSEKRÕL

Szükségesnek gondoljuk még részletesebben kifejteni az ütések meghatározásának kérdését. Mindig tartsuk fejben, hogy a baseball egy ütõ játék, ezért minden kétes esetben adjunk base hit-et. A szabálykönyv azt írja, hogy egy nehéz elkapás vagy akció sohasem lehet hiba és itt jön be a JV megítélése, hogy mi a könnyû és nehéz akció. Ahogy már láttuk,vannak olyan pozíciók, ahol több a nehéz akció, mint a könnyû.

ÁLTALÁNOSSÁGÁBAN, HIBÁT AKKOR ÉS CSAK AKKOR ÍRJUNK BE, HA MEG VAGYUNK ARRÓL GYÕZÕDVE, HOGY A VÉDELEM MEGCSINÁLHATTA VOLNA AZ OUT-OT.

A JV néha azzal a problémával néz szembe, hogy két védõ egymásba fut egy magas labda elkapását próbálva és a labda leesik. Ilyenkor eldöntjük, melyik védõnek kellett volna elkapni a labdát, és annak a védõnek írjuk a hibát, akinek nem kellett volna és aki zavarta az elkapást. Itt ne felejtsük el, hogy csak a belsõ védõknél igaz, hogy a nem elkapott magas labda mindig hiba; ha az összeütközött külsõ védõknek nem volt esélyük elérni a labdát, az nem lehet hiba és kétes esetekben biztos ütést kell adni. Ha két játékos összeütközik amikor foul területen akarnak elkapni egy labdát, a megszokás szerint nem írunk hibát.

A szabálykönyv szerint a rossz helyzetfelismerés nem számítható hibának, tehát mindig biztos ütést kelladni az ütõnek. Azonban van ennek egy kivétele. Ez akkor történik, amikor a labdát elkapó védõt átmenetileg elvakítja a Nap és meg sem próbálja elkapni a labdát, de az eltalálja õt amikor leesik. Ebben az esetben hibát kell felróni. A játékosnak nincs mindig lehetõsége megítélési hibára hivatkozni, amivel kimagyarázza a mozdulati hibáját.

Egy másik eset amikor hibát kell beírni, ha egy védõ idejében lekezel egy labdát, hogy out-ot csináljon, de olyan base-re dob, ahol lehetetlen akciót csinálni. (A 10.13 szabály nem említi ezt az esetet, ezért nyugodtan számíthatjuk a 3. megjegyzés szerinti gondolati rontásnak, ami nem hiba - a ford.)

Ha egy védõ nem érinti meg a base-t olyan akcióban, ami dupla játékot eredményezhetne, hibát kell számítani, még ha a rákövetkezõ dobás eléri is a kiejtetést. Akkor azonban nem hiba, amikor nem pontosan kapja a labdát, és legalább egy out-ot elér. Gyakorlatilag a hiba mentesített, amikor sikerül elérni legalább azt az egy kiesést, még akkor is, ha jobb játékkal lehetett volna dupla. E két szituáció között az a különbség, hogy ha a védõ elvétette a base-re lépést, valószínûleg volt ideje megérinteni a futót és befejezni a dupla játékot, azonban nem lehetünk ebben biztosak, ha a játékos nem volt teljesen ura a labdának.

Emlékezzünk arra, hogy a JV-nek mindig a bíró döntését kell értelmeznie, nem hozhat azzal ellentétes döntést. Ezért ha a bíró out-ot mond be, aztán safe-et mert a védõ kiejti a labdát, neki mindig hibát kell számítani, még ha az akció nehéz volt is. Ez érvényes akkor is, ha a bíró azt mondja: "labda a földön".

A FELÁLDOZOTT ÜTÉS

Feláldozott ütés (vagy bunt) akkor történik, amikor kettõnél kevesebb az out, egy vagy több futó base-en van és az ütõ azzal a céllal üti vagy buntolja el a labdát, hogy elõre juttasson egy vagy több futót. A feláldozott ütés eredményeként az ütõ kiesik, vagy kiesne ha nem lenne hiba vagy védõ választása. A feláldozott ütést az SH betûkkel írjuk be és nem számít ütésnél töltött idõnek (AB). Az elsõ példában feláldozott ütés volt a dobóhoz, mely továbbjuttatta a futót a kettes base-re.

A második példában a feláldozott ütés a hármas védõ felé lehetõvé tette, hogy a futó kettesrõl hármasra érjen. Az egyes védõ hibája miatt az ütõ is base-re ért. Ahogy a példákban látható a futó haladását az ütõ sorszámával kell leírni.

A szabálykönyv leírja, hogy csak akkor lehet feláldozott az ütés, ha egy vagy több futó valóban továbbhalad. A példában azt láthatjuk, hogy csak egy futó haladt, de ez elég ahhoz, hogy feláldozott ütés legyen.

Figyelem: Feláldozási esetekben az egyes védõ gyakran elõrefut, hogy lekezelje a labdát; ilyenkor a dobó vagy a kettes védõ megy fedezni az egyes base-t. A JV-nek figyelnie kell a mozgásokat, hogy helyesen írja be az összjátékot.

A példában a kettes védõ fedezi az egyes base-t és kapja el a dobást az egyes védõtõl.

Fontos: Amikor a JV véleménye szerint sem az ütõt, sem egy futót nem lehetett volna kiejtetni átlagos erõfeszítéssel a bunt után, akkor biztos ütést kell megadni az ütõnek.

Feláldozott bunt nem írható, amikor akármelyik futó kiesik, még ha egy másik futó továbbhalad is. Például a feláldozott buntot lekezeli a dobó és kiejteti a hármasról hazafutó játékost. Ez nem lehet feláldozott ütés és ütésnél töltött idõt (AB) is be kell számítani az ütõnek.

Megjegyzés: Néha az ütõ lendíteni akar, de visszafogja az ütést és úgy találja el a labdát, mintha buntolna. Feláldozott ütés nem számítható ilyen esetben, még ha a futók továbbjutnak is, mert az ütõ nem szándékosan buntolt. Az ütésnél töltött idõt a szokásos módon figyelembe vesszük.

A FELÁLDOZOTT MAGAS ÜTÉS

Ez az akció akkor történik, amikor kettõnél kevesebb out van és az ütõ magas labdát üt a külsõ pályára, amelyet elkapnak, de lehetõvé teszi, hogy egy futó pontot szerezzen az elkapásután.

A szabály meghatározása azt írja, hogy a labdát a külsõpályán kell elkapni ahhoz, hogy feláldozott ütés legyen, még ha infielder kapja is el. Ez gyakran a beállóssal fordul elõ, aki általában mélyen a fûvonalnál játszik és egy rövid sprinttel odaérhet egy külsõ pályára ütött labdára. Ha viszont egy infielder a belsõ pályán kapja el a labdát és egy futó befut, az ütést normál fly out-nak írjuk és nem feláldozott ütésnek.

A feláldozott magas ütést (ahogy a buntot sem) nem számítjuk ütésnél töltött idõnek (AB). A jele SF, amit a labdát elkapó védõ száma követ. A példában magas labdát ütöttek a középkülsõshöz és ez lehetõvé tette, hogy a futó hármasról befusson. A futó nyilvánvalóan az elkapás után hagyta el a base-t.

Figyelem: Amíg a feláldozott bunt bármelyik futó továbbjuttatása esetén beírható, a feláldozott magas ütés csak akkor számít, ha egy futó pontot szerez.

A feláldozott magas ütést abban az esetben is be kell írni, amikor a labdát nem kapja el a védõ és a JV szerint a futó a hiba nélkül is befutott volna. A példában egy sacrifice fly látható a bal külsõshöz, aki elrontja az elkapást. A futók haladását annak az ütõnek a sorrendbeli számával írjuk le, aki a feláldozott magas labdát ütötte.

Akkor is lehet feláldozott magas ütés ha a labdát érvénytelen területen kapják el, mert a futók haladhatnak az ilyen elkapás után. A védõ dolga eldönteni, hogy elkapja-e a labdát, vagy hagyja leesni hogy a futó ne szerezhessen pontot. A foul területen elkapott feláldozott magas ütés jele FSF.

BALL-OK MIATTI SÉTA

Sétát kell beírni annak az ütõnek, aki négy ball dobást fogadott. A sétát jelzõ szimbólum a BB (base on balls), ezt egy szám követi, ami folyamatosan sorszámozza az aktuális dobó által átengedett sétákat.

A példában a mostani dobó a negyedik sétát engedte át. Ahogy már említettük, a séta nem számít ütésnél töltött idõnek. Amikor futók is haladnak a séta miatt, ezt az ütõ sorrendbeli számával írjuk be.

Megjegyzés: A haladásokat ugyanúgy jegyezzük be, mintha a futók ütésen haladnának. A zárójelnélküli szám tehát azt jelenti, hogy a futók az ütõnek köszönhetõen mentek tovább, aki ebben az esetben továbbtolta õket.

Fontos: Ha a negyedik ball eltalálja az ütõjátékost, akkor õ nem sétával, hanem "megdobott ütõjátékos" esete miatt kapja meg az egyes base-t. Ha séta esetén az ütõjátékos nem akar egyesre menni, akkor szabály miatt kiesik (OBR 6.eset), sétát nem írunk be és ütésnél töltött idõt számítunk neki.

SZÁNDÉKOS SÉTÁLTATÁS

Szándékos sétát írunk az ütõnek, amikor az utolsó dobódobást tisztán és szándékosan az ütõzónán kívülre dobja a dobó, így az ütõnek nincs lehetõsége megütni a labdát. A szándékos sétáltatás szembetûnõ, például amikor a védelem nem akar dobni egy különlegesen veszélyes ütõnek, vagy meg akarja tölteni a base-eket, hogy minden futónak futáskényszere legyen. Ebben az akcióban az IBB jelet használjuk. A szándékos sétáltatást ugyanúgy beszámítjuk, mint a szokásosat, a séták sorszámozásába beleszámít. A támadás összesítõ rovatoknál a szokásos BB bejegyzés mellett az IBB oszlopba is beleszámítjuk.

MEGDOBOTT ÜTÕJÁTÉKOS

Az ütõ, akit eltalál egy ütõzónán kívüli dobódobás, megkapja az egyes base-t. Az ilyenkor használatos szimbólum a HP. Nem számít ütésnél töltött idõnek. Ha az eltalált ütõ futókat tol maga elõtt, azt ugyanúgy írjuk be, mint a sétánál, az ütõ sorszámával. Ha az ütõjátékos nem akar egyesre menni, akkor szabály miatt kiesik (OBR 6.eset), HP-t nem írunk be és ütésnél töltött idõt számítunk neki.

ZAVARÁS

A harmadik és utolsó eset, amelynél az ütõ automatikusan egyesre ér, amikor zavarás történik. Amikor az elkapó (vagy ritkán egy mezõnyjátékos) zavarja vagy gátolja az ütõ ütését. Ennek jele az INT és döntõhibának kell számítani az elkapónak (vagy egy másik zavaró játékosnak) és védekezési lehetõségnek számít a dobó ER-jének megállapításakor (lásd a 4.fejezetben). A zavarás nem számít ütésnél töltött idõnek. Más futók haladását az ütõ sorszámával írjuk le. Ha pontot szereznek ezen az akción teli base-ek esetében, akkor az behozott pont és beszámítjuk az ütõnek. Ha az ütõjátékos nem akar egyesre menni, akkor szabály miatt kiesik (OBR 6.eset), INT-et nem írunk be és ütésnél töltött idõt számítunk neki.

HALADÁS BASE-EK KÖZÖTT

Eddig a védelem és az ütõjátékos akcióit tárgyaltuk. Mindezen akciók következtében futók haladhatnak a base-ek között. Nézzük most meg, hogyan írjuk be ezeket a haladásokat.

HALADÁS BIZTOS ÜTÉSEN

Abba a kockába, amelynek megfelelõ base-t a futó elérte az ütés miatt, az ütõ sorszámát írjuk be. Ha futó van egyesen és kettesen és az ütõ szimplát üt, amellyel a futók egy-egy base-t szereznek meg, az akciót a hármas szám beírásával jelezzük a két futónál, feltéve hogy az ütõ a harmadik volt a felállásban.

HALADÁS KIEJTETÉS KÖZBEN

Még ha az elütött labda következtében kiejtetik az ütõt vagy egy másik futót, akkor is az ütõ sorrendbeli számával jelezzük a futó haladását. Pl. futó van egyesen, az ütõ (5.) a kettes védõ felé üt, aki kiejteti õt egyesen, de a futó ez alatt kettesre ér. A futó kettes base blokkjába beírjuk az ötös számot.

Futó egyesen-kettesen, az ütõ (4.) a beállóshoz üt, aki idõben a kettesre dob, hogy kiejtse az egyesrõl indult futót. A másik futóhoz a 4-es számot írjuk a harmadik kockába, az ütõnek pedig védõ választását kell beírni.

HALADÁS HIBA MIATT

Ha egy vagy több futó hiba eredménye képpen több base-t ér el, mint amit az ütés miatt elérhetett volna, akkor a hiba miatt elért base-re haladását a megfelelõ blokkba írt, zárójelbe tett ütõsorrendbeli számmal jelezzük, annak a támadónak a számával, akinél a hibát elkövették.

MÁS HALADÁSOK BASE-EK KÖZÖTT

a) Haladás megtorpanás (balk) miatt:

A megtorpanás a dobó szabálytalan cselekedete. Ha ilyet követ el a dobó amikor egy vagy több futó van base-en, a futók mehetnek egy base-t. A jelölése BK, amit az abban a pillanatban ütésnél levõ játékos ütõsorrendbeli sorszáma követ. A legelõl levõ futóhoz nagy 'BK', a többihez kis 'bk' betûket írunk.

b) Haladás vad dobódobáson:

Vad dobódobást (wild pitch) kell a dobónak számítani amikor:

- a dobás olyan magas, lassú vagy széles, hogy az elkapónak nincs esélye elkapni vagy blokkolni a labdát átlagos erõfeszítéssel, és lehetõvé teszi, hogy futó vagy futók haladjanak egy vagy több base-t;

- a dobás leesik a hazaitányér elõtt, az elkapó nem tudja elkapni a labdát és futók haladnak;

Az ilyenkor használt szimbólum WP és az ütõ sorszáma, aki ütésnél van. Ha több futó halad, az elöl levõnek nagybetûvel, a többinek kisbetûvel írjuk a 'wp'-t.

Kivétel: A 3. strike-ra dobott vad dobás esetén, amikor az ütõ egyesre ér, az ütõhöz írunk nagy KWP betûket és a strikeout sorszámát, az összes futóhoz 'wp' -t és az ütõ sorszámát (lásd fönt). Ha egy futó több base-t is elér ugyanazon a vad dobáson, egy nyíl jelezze az akció folyamatosságát. Ha különbözõ vad dobásokon megy egy-egy base-t, akkor a WP jelet annyiszor kell külön beírni.

c) Haladás túlment labdán:

Túlment labdát kell az elkapónak beírni, amikor nem tud elkapni vagy blokkolni egy átlagos dobást, ami könnyedén kezelhetõ lett volna és ezzel lehetõvé teszi, hogy legalább egy futó haladjon. A jelölés PB, a kis- és nagybetûs változatát ugyanúgy használjuk, mint a vad dobódobásoknál.

Az elkapónak az a közönséges erõfeszítés, amikor a kar mozgásával uralni tudja a labdát és nem kell a testével mozognia.

VÉDÕ VÁLASZTÁSA

A Hivatalos Baseball Szabályok 2.00 szabálya szerint, a "védõ választása" kifejezést a következõ akciókra értjük:

- amikor az ütõ egyesre ér az ütésén, mert a védelem egy elõtte levõ futót próbál kiejtetni (O.).

- amikor egy futó egynél több base-t ér el egy ütésen, amikor a védõ egy elõtte levõ futót próbálkiejtetni (T..).

- amikor egy futó azért halad, mert a védelem nem csinál vagy nem is akar akciót csinálni, vagy dupla lopásnál a másik futó kiesése vagy hiba miatti base-re jutása miatt (O/..).

Ez a három eset még a használt jelölések tekintetében is különbözõ. Vizsgáljuk meg ezeket példákon keresztül.

1. példa: Amikor futó van egyesen, az ütõ szimplát üt a jobb külsõ pályára és hármasra juttatja a futót. Az ütõ továbbmegy a kettesre miközben a jobb külsõs megpróbálja kiejtetni a futót hármas base-nél. A T95 szimbólum azt jelenti, hogy az ütõ-futó csak azért éri el a kettest, mert a jobb külsõs a hármas védõhöz dobott. Megjegyzés: Akkor is a T jelet kell használni, ha a dobás kiejteti a másik futót (b eset) vagy ha az ütõ nem biztos ütéssel, hanem hibával érte el az egyes base-t (c eset). Ebben az esetben azonban figyelni kell arra, hogy a haladás a dobásnak vagy még a hibának a következménye volt-e. Emiatt azt kell figyelnünk, mit tesz a futó amikor egyesre ér; ha továbbfut nem törõdve azzal, hogy hová játszik a védelem, akkor a hibán haladt; ha megvárja a dobást, akkor a dobás miatt. Gyakorlatilag: akkor haladnak egy dobáson, amikor az ütés kevesebb base-t tesz lehetõvé. Képzeljük el, mi lenne, ha az elõrébb levõ futó nem lenne a pályán: ha mindenképpen elérné a base-t, akkor az ütés miatt érte el, különben a dobás vagy egy hiba miatt.
2.példa: Futók hármason és egyesen, a futó egyesrõl kettesre lop anélkül, hogy a védelem megpróbálná megjátszani a labdát. Ezt a haladást az O/2 szimbólummal jelezzük és csak ilyen esetben használjuk (2/a példa). Ha azonban a védelem megjátssza a labdát sikertelenül, akkor a futónak ellopott base-t kell beírni (2/b eset).
3. példa: Amikor futó van egyesen, az ütõ pattant labdát üt a hármas védõhöz, aki a kettesre dob a kiejtetéshez. Az egyest elérõ ütõ-futónak az O5 jelet írjuk be ('a' eset). A foglalt labda (occupied ball) jele egy O, ezt annak a védõnek a száma követi, aki kezdte az akciót és aki nem az egyesen kiejtetést választotta. Minden haladás, ami a megjátszott base utáni base-re történik, ütés miatti (b eset). Abban az esetben, amikor az elkapó elejti a 3. strike-ot és kiejti az ütõt egyesen, minden haladást zárójelesen kell jelezni (c eset). A 3/d. példán látható dupla lopás esetében, amikor az egyik futót kiejtetik, a másik futóhoz O/2-t írunk. Az O.szimbólumot a belsõ védõk akcióinál használjuk, kivétel ha egy külsõ védõ hagy leesni egy magas labdát, hogy tolás miatt kiejtsen egy veszélyes futót.
4. példa: Még kétféle képpen lehet a védõ választását jelölni. Az egyik a KO2, amikor egy elvétett 3. strike után az ütõ egyesre ér, mert a catcher egy elõrébb levõ futót próbál kiejtetni az ütõ helyett. Ezt foglalt labdának tekintjük, és nem védekezési lehetõségnek.	5. példa: Futó kettesen, az ütõ pattant labdát üt a beállóshoz, aki elkapja és a hármasra dob, de a futó visszafordul és a védelem elkezdi a beszorítást. Mire kiejtetik a futót, az ütõ kettesre ér. Az akciót az ábrán látható módon írjuk le.

HALADÁSOK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

Ahogy már láttuk a JV megítélésének alapvetõ fontossága van mindezen esetekben. A legfontosabb annak eldöntése, hogy a támadók mikor érik el a base-eket saját teljesítményük által. Alapvetõen ez a különbség a "foglalt labda" és az "ütésenhaladás" között.

Példa: Az elsõ ütõnél hibát követtek el, a második pedig sétával ért egyesre. A harmadik ütõ pattant labdát üt a beállóshoz, aki a hármas base-re dob az out-hoz. Azt már tisztáztuk, hogy az ütõ-futó foglalt labdán haladt; a kettes base-re haladást kétféle képpen írhatjuk be, két különbözõ jelentéssel. Ha foglalt labdát írunk, az azt jelenti, hogy az akció tisztán megvolt és ha nem lett volna korábban hiba, most a kettesen lehetett volna meg az out (a.).

Ha azonban a futónak ütésenhaladást írunk, ez azt jelenti hogy õt nem lehetett volna kiejtetni (b.). Ugyan ez a helyzet akkor is, ha az elsõ ütõ hiba nélkül ér base-re (c. és d.). Tehát a "foglalt labda" jelölés mindig azt jelenti, hogy a futót ki lehetett volna ejtetni, ha nem egy másik, elõrébb levõ futó kiejtetését választják. Az "ütésen haladás" szimbólum pedig azt jelenti, hogy a védelemnek nem volt esélye kiejtetni azt a játékost. Ezen kívül, ha van egy out hármasnál egy védekezési lehetõség által (mint az a. példában), a foglalt labda a második ütõnél azt jelzi, hogy ezt a második védekezési lehetõséget átruházzuk rá, és ha pontot szerez, az nem számít majd kiérdemelt pontnak.

A JV-nek tehát fejben kell tartania, hogyan történt az akció, ki kezelte le a labdát és a játéktér melyik részén. Ez a döntés befolyásolni fogja a dobó E.R.-jét, különösen ha felváltó dobó áll be helyette az inning folyamán. Nagyon fontos, hogy az a. és b. esetekben a védekezési lehetõséget áthelyezzük, mert két lehetõség volt és nem lehet mindkettõ ugyanannál a játékosnál, mert egy játékos csak egyszer ejthetõ ki.(További magyarázatot ld. a 4. fejezet kiérdemelt pontokról szóló részében).

ELLOPOTT BASE

Ezt annak a futónak kell megadni, aki tovább megy egy base-t ütés, kiejtetés, védõ választása, túlmentlabda, vad dobódobás vagy megtorpanás segítsége nélkül. A lopás jele SB, amit a lopás pillanatában ütésnél levõ játékos sorszáma követ. Általában akkor történik lopás, amikor egy futó a következõ base-re indul ahogy a pitcher elkezdi a dobódobást és eléri a base-t az elkapó dobása elõtt.

Lopás csak a dobás mozdulata közben vagy közvetlenül utána indulás esetén történhet. Egy ütés (kivéve a foul érintést) megszünteti a lopás lehetõségét. Olyan esetben, amikor futó van egyesen és hármason, a catcher a dobódobás elkapása után megpróbálja elcsípni a futót egyesnél és e közben a másik futó befut, akkor ellopott base-t kell neki megadni, csakúgy mint a következõ esetekben:

a) Amikor egy futó elindul a dobómozdulatnál, folyamatosan fut a következõ base-re, és a dobás eredménye vad dobódobás vagy túlment labda. Ha a futó csak azt a base-t éri el, amit el akart lopni, csak lopást írunk neki. Ha azonban tovább jut, vad dobódobást vagytúlment labdát számítunk a második elért base-nél.

b) Amikor a futó elindul a dobásnál és az elkapó dobása pontatlan: Ilyenkor nem számítunk hibát az elkapónak, kivéve ha a futó továbbhalad annál a base-nél, amit el akart lopni.

c) Amikor egy futót beszorítanak két base közé: akár megkísérelt lopás, akár base-en kívül elcsípés esetén és mégis sikerül elérnie a következõ base-t a védelem hibája nélkül.

d) Ha több mint egy futó próbál lopni egyidõben: lopást írunk mindenkinek, ha nem esik ki egyikük sem. Védõ választását írunk a többi futónak, ha valamelyik másik kiesik.

e) Ha egy futó halad, miközben egy másik visszafut az eredeti base-re, elkerülve a beszorítást.

Ellopott base-t nem szabadbeírni a következõ esetekben:

f) Ha egy futót kiérintenek, miután túlcsúszott a base-en. Ebben az esetben lopás közben elkapást könyvelünk.

Figyelem: Ha egy futót olyankor érintenek meg, miután túlfutott a base-en, akkor ellopott base-t és a kiejtetést írjuk be.

g) Ha a JV véleménye szerint a futó csak azért éri el abase-t, mert a védõ nem kapja el a hozzá dobott labdát. Ilyenkor "lopás közben elkapás" jár a futónak, hiba a védõnek, aki elvétette a labdát és segédkezés annak a védõnek, aki dobta a labdát.

h) Ha egy futó továbbjut, mert a védelem nem akarja megjátszani õt. Ilyen esetben az akciót védõ választásának írjuk (O/2). Ebben a konkrét szituációban futónak kell állnia hármason és teljesen szándékos a lopás átengedése.

Ha egy catcher úgy dönt, hogy nem oda dobja a labdát, ahová lopnak, hanem a dobónak vagy a behúzódott kettes védõnek, vagy a hármasvédõnek, hogy elcsípje az ott levõ futót, akkor ellopott base-t kell a futónak adni (kivéve ha az elcsípés hármas base-nél sikerül, mert akkor lopás közben elkapás és védõ választása írandó: h.ábra).

Megjegyzés: Ha a hármason levõ futó nem próbált haladni, csak érintették amikor vissza akart érni, akkor ne írj lopáskor elkapást, csak a védõk számait.

Figyelem: Amikor a beszorítás nem hozza meg a kiesést, de hiba sem volt és a futó visszaér a kiindulási base-re, semmit sem kell beírni. Ha hiba miatt ér vissza, akkor segédkezést, hibát és lopás közben elkapást (CS _E_) kell írni kis betûkkel, hogy a késõbbi akciója is elférjen.

További példák az ellopott base esetére:

1. példa: futó egyesen és hármason, a futó egyesrõl lopni indul. Az elkapó eldobja a labdát kettesre, hogy megpróbálja kiejtetni. A futó hármasról hazafut a dobás közben. Ha az egyesrõl indult futó eléri a kettest, ellopott base-t kell írni mindkét futónak. Ha azonban kiesik, akkor neki lopás közben elkapást, a másik futónak védõ választását írunk.	2. példa: Futók egyesen és kettesen, az elõl levõ futó lopni próbál hármasra. A dobódobás azonban vad, így az egyesen levõ futó is továbbmegy. Ilyenkor számíts lopást annak a futónak aki már a dobásra elindult és vad dobást annak, aki csak biztonságos haladást vállalt.
3. példa: Futók vannak egyesen és hármason, a futó egyesrõl ellopja a kettest. Az elkapó dobása pontatlan, így a futó hármasról beér. Számíts ellopott base-t és ráadás base hibát az ábrának megfelelõen.	4. példa: A hármason levõ futót beszorítják a base-ek között, de sikerül pontot szereznie a védelem hibája nélkül. Ellopott base.

5. példa: A futók egyesen és kettesen dupla lopást próbálnak meg. Az elkapó úgy dönt, hogy a kettesre haladó futón próbál out-ot csinálni. Ez nem sikerül és közben a másik, gyors futó a hazai base-t is eléri. Két base-t is beírhatunk ellopottként és vonás jelezze az akció folytonosságát. Az összesítésnél két külön ellopott base-t számítunk.

LOPÁS KÖZBEN ELKAPVA

Egy futót akkor tekintünk lopás közben megfogottnak, ha kiesik vagy hiba nélküli akcióban kiesne, amikor:

1. lopni próbál

2. elcsípik base-en kívül és emiatt elindul a következõ base felé (bármilyen mozdulat a következõ base felé haladási kísérletnek minõsül).

3. túlcsúszik egy base-en lopás közben.

Megjegyzés: Olyan akciókban, amikor a labda túlment a catcher-ön (wp vagy pb), a futó elindul, de kiesik valamelyik base-nél, akkor õt nem lopás közben elkapottnak számítjuk.

Fontos: A lopáskor megfogás nem róható fel a futónak, ha az akció kezdetén nincs meg annak a lehetõsége, hogy ellopott base-t kapjon meg.

A lopás közben elkapást jelölõ szimbólum a CS, amit a segédkezést és kiejtetést elérõ védõk számai követnek. A segédkezést majdnem mindig az elkapó csinálja, ahogy az alábbi példákban is:

a) Azegyesen levõ futót megfogják lopás közben az elkapó segédkezésével a kettes védõhöz.

b) Az egyesen levõ futót base-en kívül elcsípi a dobó dobása. Õ ezután próbál továbbmenni, de kiérinti a kettes védõ, aki megkapta a labdát az egyes védõtõl. Mind a dobónak, mind az egyes védõnek segédkezést írunk és kiejtetést a kettes védõnek. Ilyen akcióban nem húzunk be lopáskor megfogást az elkapó CS rovatába, mert nem vett részt az akcióban.

Megjegyzés: Hasonlóképpen, ha lopás történik egy ilyen "pick-off" akcióban, azt nem számítjuk be az elkapónak.

Figyelem: Ha egy futó megpróbálja ellopni a hazai base-t és kiesik az elkapó érintésével, aki egy normál dobódobást kapott el, segédkezés nem adható a dobónak! Csak ha a dobó idõben felismeri a futó szándékát, lelép a gumiról és így dob az elkapónak, akkor adható segédkezés. A JV-nek tehát figyelnie kell mit tesz a dobó az ilyen akció során.

BEHOZOTT PONTOK

Egy pont akkor behozott pont (run batted in - RBI), ha az ütõ segíti elõ a hazai base elérését, a futó közvetlenül az ütõ akciója miatt ér be. Tehát behozott pontot számítunk a következõ esetekben:

- biztos ütésnél;

- egy olyan megütött labdánál ami lehetõvé teszi, hogy a futó befusson, még ha az ütõ vagy egy másikfutó kiesik is az akcióban;

- feláldozott bunt vagy feláldozott magas labda esetén;

- séta, megdobott ütõjátékos, vagy védõi zavarás esetén, amikor teli vannak a base-ek, így a hármason levõ futó tolás miatt beér;

- olyan ütésnél, amikor hibát vétenek kettõnél kevesebb out esetén és a JV megítélése szerint, a futó hármasról mindenképpen befutott volna;

Figyelem: Ha két out van, egy döntõ hibán vagy zavarás miatt megszerzett pont sohasem számít RBI-nak, mivel a hiba nélkül az inning befejezõdött volna, tehát nem az ütõ segítette elõ a pont megszerzését.

A behozott pontot az jelzi, hogy a hazai base elérését az ütõ sorrendbeli számával írjuk be. Az ütõ RBI oszlopába be kell számítani minden ilyen esetet valamint a HR bejegyzéseket is (10.04(a) szabály).

1. példa: Két futó van a pályán, az ütõ duplátüt a jobbkülsõ pályára és mindkét futó befut. Két behozott pont jár a sorrendben 4. ütõnek.

2. példa: Futók egyesen és hármason, az ütõ szimplát üt a középkülsõshöz, akinek átmegy a labda a lábai között. Mindkét futó pontot szerez az akcióban és az ütõ kettesre ér. Csak a hármason levõ futó pontja számít RBI-nak, és a másik futó a hiba miatt szerez pontot, mert úgy ítéltük meg, hogy csak a hármasig jutott volna a hiba nélkül. A négyes számot közrezáró zárójel azt jelenti, hogy a pont nem behozott pont, hanem olyan hiba miatti, amit a 4. ütõ ütésénél követtek el.

3. példa: Futók egyesen-hármason, az ütõ a beállóshoz üt, aki segédkezéssel megcsinálja az out-ot a kettes base-nél. A hármason levõ futó pontot szerez. A pont behozottnak számít, amit az ütés miatt szereztek meg.

4. példa: Teli base-eknél az ütõt eltalálja a dobódobás, megkapja az egyes base-t és elõretolja a többi futót. A hármason levõ futó pontja RBI, mert az ütõ akciója segíti elõ.

5. példa: Két futó van, az ütõ home run-t üt és így három pontot hoz be, három RBI az ütõnek.

6. példa: Futó van hármason, az ütõ magas labdát üt a középkülsõshöz, aki elkapja a labdát. A futó hármasról befut az elkapás után. A pont behozott a feláldozott magas labda esetén is.

Egy pont nem számít behozottnak a következõ esetekben:

- védekezési hiba;

- vad dobódobás, túlmentlabda vagy megtorpanás (balk);

- olyan ütésnél, mely duplajátékot eredményez;

- lopáskor;

- védõ választása miatt megszerzett pont esetén.

Lássunk néhány további példát:

7. példa: Futó van hármason, a dobó vadul dob és a futó be tud futni. Ez nem behozott pont.	8.példa: Futó kettesen, az ütõ feláldozott buntot üt és hármasra juttatja a futót. A dobó, aki lekezeli a labdát pontatlanul dob egyesre, ígylehetõvé teszi, hogy a futó befusson. A pont nem RBI, mert hiba miatt szerezték.	9.példa: Futók egyesen és hármason, az ütõ a beállóshoz üt és a védelem duplát csinál a kettesen és egyesen. A hármason levõ futó pontot szerez. Ez nem behozott pont, mivel az ütésbõl dupla játékot csináltak. Ebben az esetben az ábrán látható vonást használjuk annak jelzésére, hogy a pont nem behozott, bár a haladás ütés miatt volt.
10. példa: Két out és futó hármason, az ütõ a beállóshoz üt, aki nem kezeli le a labdát, ezért a futó pontot szerez és az ütõ egyesre ér. A pont nem számít RBI-nak, mert két out volt és a hiba nélkül az inning befejezõdött volna.

Ennek a szempontnak az összegzéseként vizsgáljuk meg a következõ akciót, amely gyakran okoz nehézséget a JV-nek.

Futó van kettesen és az ütõ szimplát üt a közép külsõshöz, akinek átgurul a labda a lábai között. A futó kettesrõl befut és az ütõ a kettesre ér. A kérdés az, hogy a pont behozott-e vagy sem, vagyis a futó beértvolna-e a külsõ védõ hibája nélkül. A JV-nek figyelembe kell vennie a futó pozícióját a hiba pillanatában, azt hogy hová ütötték a labdát, hogy közel-e a belsõ pályához vagy sem, mert ha az ütés mély volt, a hazadobás nehéz lett volna. Aztán látnia kell, hogy a futó lelassított-e a hármas elérése után és azután gyorsított-e fel látva a hibát, vagy folyamatosan továbbfutott-e a base-en nem törõdve a történésekkel a külsõ pályán. Ha a JV úgy ítéli meg, hogy az ütés által ért haza a futó és az out még tökéletes játék esetén is kétséges lett volna, akkor számítsa a pontot behozottnak, egyébként pedig ne.

GYÕZTES PONT BEHOZÁSA

Ez azt a játékost jelenti, aki behozta azt a pontot, amellyel a gyõztes csapat olyan vezetést szerzett, amit a másik csapat már nem tudott behozni. Vagyis pl. egy 9-6 -os meccsen a gyõztes csapat 7. pontját behozó játékost írjuk be a gyõztes pont behozójaként. A nevét a csapata támadás összesítõje alatt szereplõ GY.P.B. sorba kell beírni. Ha az a 7. pont nem behozott pont volt, akkor a mérkõzésen nem lesz gyõztespontot behozó játékos.

A DOBÓ KIÉRDEMELT PONTJAI

Egy pontot akkor tekintünk a dobó ellen kiérdemeltnek, amikor háromnál kevesebb védekezési lehetõségnél a pontot szerzõ futó minden haladását a dobónak lehet felróni. A dobónak számítjuk a haladásokat a kövekezõ szituációkban:

Ha a futó haladása ezeken az akciókon történik és még nem adódott három védekezési lehetõség, akkor a pont kiérdemelt pont lesz (E.R.=earned run). Mielõtt tovább mennénk, hogy jobban megmagyarázzuk az E.R.-eket, tisztáznunk kell a "védekezési lehetõség" fogalmát.

Akkor van egy védekezési lehetõség, amikor a védekezõ csapatnak esélye van out-ot csinálni. Ebbõl következik, hogy minden kiejtetésés döntõ hiba védekezési lehetõségnek számít. A példában a védelemnek három védekezési lehetõsége volt, két out és egy döntõ hiba miatti base-re jutás.

Még az olyan hiba is védekezési lehetõségnek számít, mint az érvénytelen területen elvétett magaslabda, amellyel az ütõ kiejthetõ lett volna. Vannak olyan esetek is, hogy védekezési lehetõséget számítunk, pedig nincs kiesés vagy hiba:

bal oldali példa	középsõ példa	jobb oldali példa

Fontos: Ha egy játékrész során a védelemnek már megvolt a három védekezési lehetõsége, E.R. már nem számítható a dobónak. Ennek oka nyilvánvaló, mert ha a három lehetõség out-ot hozott volna, a játékrész befejezõdött volna és a támadók nem szereznének további pontokat abban az inningben. Ha a játékrész folytatódik, a felelõsség már csak a védelemé, amely nem volt képes három kiejtetéssé váltani a három lehetõséget, ezért semelyik pont sem terheli a dobó E.R.-jét a 3. lehetõség után.

Összefoglalva, a védekezési lehetõségek: kiejtetések, döntõ hibák valamint base-re jutás INT, PB, SHE, OB miatt.

Figyelem: a WP és a KO2 nem védekezési lehetõségek.

MIKOR NEM LEHET A PONTKIÉRDEMELT:

Azokon a pontokon kívül, amiket három lehetõség után szereznek, egy pont sohasem lehet E.R. amikor a pontot szerzõ futó jelenlétét meghosszabbítja a fent említett védekezési lehetõségek egyike.

MIKOR LEHET EGY PONT KIÉRDEMELT:

Vannak olyan helyzetek, melyeknél a pont megszerzésének pillanatában nem számít E.R.-nek, de azzá válik, amikor bizonyos feltételek teljesülnek.

Hogy jobban megértsük ezt a szituációt, vizsgáljunk meg egy példát. Mielõtt meglenne a három védekezési lehetõség, az ütõ triplát üt és hármasra ér. A következõ ütõnél túlment labda miatt ez a futó pontot szerez. Ebben a pillanatban ez a pont nem kiérdemelt, mert a dobó felelõssége a futóná lkorlátozódik a hármas base elérésére és nem felelõs a megszerzett pontért. Azonban megvan a lehetõsége annak, hogy a pont kiérdemeltté váljon, ha mielõtt meglenne a három lehetõség, van egy olyan akció amelyben a dobó az egyetlen felelõs és a futó bejönne hármasról, ha még ott lenne. Visszatérve a példához, ha az ütõ biztos ütést ér el miután a futó befutott a túlment labda miatt, akkor a pont kiérdemeltté válik, mert a futó a túlment labda nélkül is pontot szerzett volna. Az ilyen akciók, melyek késleltethetnek egy E.R.-t vagy érvényteleníthetik is ha a három védekezési lehetõség megszületik, függhetnek ráadás base hibáktól és futók akadályozásától is.

Tehát azt mondhatjuk, hogy egy rákövetkezõ ütõ általi tiszta akció szabályossá teheti egy elõzõét, ha a késõbbi mindenképpen megszerezte volna azt a base-t. Ha az ütõt zavarják vagy akadályozzák, azt védekezési lehetõségnek tekintjük.

Az E.R. megállapítása: gondolatban újra végig kell játszania játékrészt a döntõ hibákat kiesésnek számítva, a többi hibát, a zavarásokat és túlment labdákat meg nem történtnek tekintve. El kell képzelni mikor, melyik base-re érnének az egyes futók, amíg el nem jutunk a 3. védekezési lehetõségig. Aki ennek pillanata elõtt pontot szerzett volna, tehát haladásában nem volt döntõ hiba vagy olyan védõ választása amellyel õ esett volna ki, ha nem lett volna egy elõzõ futónál hiba, annak a pontja lesz E.R. (lásd még: védõválasztása a 3. fejezetben, illetve a 10.18 pont a szabálykönyvben).

Azokat a pontokat, amelyek kiérdemeltek, a pontot jelzõ állított négyzet besatírozásával jelezzük. A "csapat ellen nem E.R." jelölésére a négyzetbe egy keresztet kellrajzolni. A fogalom magyarázatát lásd késõbb.

A szituációk komplikálódnak amikor egy vagy több dobócsere is van a játékrészben. A szabály azt mondja, hogy amikor egy dobót felváltanak egy játékrész során, egyik olyan pontot sem lehet neki számítani (akár kiérdemelt akár nem) amit a beállása pillanatában base-en levõ futó szerez, és az olyan pontokat sem, amelynek szerzõje egy base-en hagyott futó kiesését idézi elõ. (10.18 g.)

Amikor egy dobót felváltanak, minden futót annak a dobónak kell számítani, aki base-re engedte õt. Ha ezek pontot szereznek, annak a dobónak számítjuk be a pontot, aki "base-re tette". Problémák adódnak e szabály második felének értelmezésekor. A szabály szándéka az, hogy minden dobónak a base-re engedett számú futót rójuk fel. Nem az számít, melyik futókat hagyta base-re jutni, hanem hogy hányat. Tehát például: ha egy lecserélt dobó két futót hagyott base-en, akkor neki azt a két pontot számítjuk, amit ezek a futók vagy az õ kiesésük árán base-re jutott futók szereznek.

Azért hogy azonosíthassuk, melyik pontot kinek számítsunk, azt kell megnézni, hogy a csere után volt-e foglalt labdán haladás és azzal kiesett-e az elõzõ dobó által base-re tett futók egyike. Ha mindez teljesül, akkor a foglalt labdával kiért és késõbb pontot szerzõ futó pontját az elõzõ dobónak számítjuk. Tehát a cserét jelzõ vonal alatti pontok közül is lehet olyan, amiért a korábbi dobó a felelõs.

Figyelembe kell venni azt is, hogy ha a base-en hagyott játékosok nem egy következõ ütõ teljesítménye miatt esnek ki, hanem mert lopás közben vagy base-en kívül elcsípik, kiesik zavarás miatt vagy egy ráadás base megkísérlése közben, ennek elõnyét az elõzõ dobónak kell beszámítani. A következõ példák segítenek ezeknek a megértésében.

A DOBÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Minden dobónak, aki részt vesz egy mérkõzésen, be kell írni a következõ meghatározások egyikét:

GYÕZTES DOBÓ

A gyõztes csapathoz kell tartoznia. A gyõztes dobó csak akkor kaphatja meg a "döntést" , ha:

- legalább öt teljes játékrészt dob és a csapata nem csak vezet, amikor õt lecserélik, de meg is tartja a vezetést a meccs végéig;

- egy öt inninges meccsen legalább négy teljes játékrészt dob és a csapata nem csak vezet, amikor õt lecserélik, de meg is tartja a vezetést a meccs végéig.

Ha a kezdõ dobót nem lehet gyõztesnek nyilvánítani és több mint egy felváltó dobót használtak, akkor a gyõztes dobót a következõ alapon kell meghatározni:

a) Amikor a kezdõ dobó ideje alatt a gyõztes csapat megszerzi a vezetést amit végig megtart, akkor az a felváltó dobó lesz a gyõztes, aki a JV szerint a leghatékonyabb volt.

b) Minden alkalommal amikor az állás döntetlen, a meccs egy új mérkõzéssé válik a gyõztes és vesztes dobók meghatározását illetõen és minden akciót ami az elõtt történt figyelmen kívül kell hagyni.

c) Ha egy csapat végül veszít, de egy bizonyos ponton megszerezte a vezetést, a gyõztes csapatnak azok a dobói, akik azelõtt dobtak nem lehetnek gyõztesek, kivéve ha egy dobó továbbra is dob, amíg a csapata meg nem szerzi azt a vezetést, amit végig megtart.

d) A gyõztes felváltó dobó az lesz, aki a végleg megtartott vezetés megszerzésekor az aktuális dobó.

Megjegyzés: Amikor eldöntjük egy dobó hatékonyságát, figyelnünk kell a következõ fontossági sorrendre: az átengedett pontok és kiérdemelt pontok, biztos ütések, séták, megdobott ütõjátékosok, vaddobások, megtorpanások illetve a strikeout-ok száma.

Kivétel: Gyõzelem nem adható olyan felváltódobónak, aki rövid ideig és nem hatékonyan dobott, ha a következõ felváltó dobó hatékonyan segítette a megszerzett vezetés megtartását. A gyõzelmet az utóbbi felváltó dobó kapja.

Fontos: Amikor egy dobót csereütõ vagy cserefutó vált le, minden pontot, amit a csapata az inning folyamán szerez neki kell számítani a teljesítményének meghatározásakor.

VESZTES DOBÓ

A vesztes csapathoz kell tartoznia. A döntést a kezdõ dobónak lehet adni, amikor:

- Függetlenül a dobott inningek, ellene felálló ütõjátékosok és átengedett pontok számától, akkor cserélik le õt amikor a csapata hátrányban van és már kiegyenlíteni sem tudja az állást a meccs hátralevõ részében.

Ha nem a kezdõ dobó a vesztes, akkor a döntést annak a dobónak kell adni, aki a végleg megtartott vezetést megszerzõ pont futóját base-re engedte.

Fontos: Ne feledjük, hogy minden olyan pontot, amit egy bizonyos dobó által base-re engedett futó szerez, annak a dobónak kell számítani, függetlenül attól, hogy egy felváltó dobó ideje alatt fut be a pont.

Minden esetben ugyanazok a szabályok érvényesek, mint ahogy a kiérdemelt pontok meghatározásánál láttuk.

MENTÉST KIÉRDEMLÕ DOBÓ

A mentést olyan dobónak kell megadni, aki gyõzelmet már nem kaphat, de nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapat megtartotta a vezetést. Ebbõl következik, hogy a gyõztes csapathoz kell tartoznia. Neki meg kell felelnie a következõ követelményeknek ahhoz, hogy mentést kaphasson:

Neki kell lennie a mérkõzést befejezõ dobónak, aki a következõ szituációk egyikében állt be:

- amikor a csapata nem több, mint három ponttal vezet és õ legalább egy játékrészt dob;

- amikor a lehetséges egyenlítõ pont base-en, ütésnél vagy a felkészülõ körben van; vagy

- legalább három inninget dob, megtartva a csapata elõnyét.

Fontos: Csak egy mentés adható egy mérkõzésen.

KEZDÕ DOBÓ

Ezt a besorolást annak a dobónak adjuk, aki kezd egy mérkõzésen, de sem nem gyõztes, sem nem vesztes dobó.

BEFEJEZÕ DOBÓ

Ezt a kategóriát annak a dobónak adjuk, aki befejez egy mérkõzést, de nem számít gyõztes, vesztes dobónak és mentést sem kaphat.

FELVÁLTÓ DOBÓ

Az a dobó, aki nem tartozik az elõzõleg felsorolt kategóriák egyikébe sem.

ÜTÉSNÉL TÖLTÖTT IDÕ

Fontos dolog tisztázni az ütésnél töltött idõ fogalmát, melyet az eredménylapon az AB szimbólum képvisel. Ennek alapvetõ jelentõsége van a statisztikában az átlagok számításánál, és ez a könyv is igen gyakran használja a kifejezést. A PA szimbólum az "ütésnélszerepléseket" összegzi, vagyis ahányszor a játékos ütni megy és befejezi az ütésnél szereplést (kivétel, ha megszületik a 3. out egy futónál, amíg õ az ütõhelyen áll). Az ütésnél töltött idõ a következõ: az ütésnél szereplések számából levonjuk a séták, dobó általi megdobások, védõi zavarások és akadályozások, feláldozott bunt-ok és magas labdák számát. Ugyanez képlettel:

AB = PA - (BB+HP+INT+OB+SH+SF)

Ennek fontossága például az ütõátlag számításakor jelentkezik, mivel:

ütõátlag = biztos ütések / ütésnél töltött idõk

Ford. megj.: az "ütésnél töltött idõ" a magyar szabálykönyvben mint "hivatalos ütéshez állás" szerepel. A két fogalom ugyanazt jelenti.

KIJELÖLT ÜTÕ

Egy ütõ lehet "kijelölt ütõ" (DH), vagyis üthet a dobó és minden késõbbi felváltó dobó helyett. A kijelölt ütõ használatát el kell dönteni a mérkõzés kezdete elõtt és bele kell írni az ütõsorrendbe. A DH nem kötelezõ, de ha egy csapat a meccs elõtt úgy dönt, hogy nem használja õt a mérkõzés elején, az kizárja a kijelölt ütõ használatát az egész találkozóra. A DH cserélhetõ és a lecserélt játékos nem állhat be újra. A kijelölt ütõt a csapat tizedik emberének tekintjük.

A DH beállhat a védelembe és üthet a korábbi ütõsorrendbeli pozíciójában, de akkor a dobónak ütnie kell a lecserélt védõ helyén. Ha több csere van egyidõben, az edzõnek meg kell mondania, melyik játékos helyén fog a dobó ütni. A kijelölt ütõt lehet cserélni, amikor base-en van, és a cserefutó lesz az új DH. Ennek ellenkezõje nem lehetséges, a DH nem cserélhet le másik futót. A kijelölt ütõk pozíciója az ütõsorrendben mindig változatlan.

A DH használata megszûnik a következõ szituációkban:

- a dobót lecserélik és másik pozícióban kezd játszani;

- csereütõ megy ütni egy játékos helyett, aztán beáll dobni;

- az aktuális dobó ütni megy (csak a DH helyén teheti ezt);

- a kijelölt ütõ beáll védekezni (õ dobó is lehet).

Amikor e négy eset egyike fennáll, a kijelölt ütõ elveszíti a funkcióját és ez a pozíció nem használható újra a meccs hátralevõ részében.

FÉLBEHAGYOTT MÉRKÕZÉSEK

Egy abbahagyott mérkõzés lejátszottnak számít, ha a következõ követelmények egyike teljesül:

- öt teljes játékrészt lejátszottak;

- a hazai csapat több pontot szerzett négy inningben, mint a vedég csapat öt teljes vagy négy és fél játékrészben;

- a hazai csapat kiegyenlíti a mérkõzést az 5. inning aljában.

Ha egy abbahagyott mérkõzés lejátszottnak számít, akkor beleszámít a bajnokságba, tehát a JV-nek ugyanazt az összesítést el kell végeznie, mint az egészben lejátszott meccseknél.

A lejátszottnak számító abbahagyott mérkõzés eredménye a szerzett pontok száma, kivéve ha befejezetlen inning közben szakad meg és a következõ feltételek egyike teljesül:

- a befejezetlen játékrészben a vendégcsapat kiegyenlíti az eredményt és a hazai csapat nem szerez pontot;

- a vendég csapat vezetést szerez a befejezetlen játékrészben és a hazai csapat nem tud egyenlíteni vagy visszavenni a vezetést.

Ha ezen szituációk egyike áll fenn, a mérkõzés felfüggesztettnek számít, így a felfüggesztés pillanatának pontos állása szerint folytatni kell majd a játékot.

Ha egy mérkõzés kijárási tilalom, rossz idõjárás vagy szövetség által meghatározott idõkorlát miatt függesztõdik fel, nem lesz folytatva, ha a 4.10 szabály alapján lejátszottnak számít. Ha rossz látási viszonyok miatt függesztik fel, akkor folytatni kell. A döntetlenre végzõdött mérkõzéseket újra kell játszani, az 1. példában látott eset kivételével. Minden esetben az egyéni és csapat teljesítmények számítanak.

Döntetlen esetén a JV összesítse az eredménylapot, kihagyva a dobók meghatározásait.

ELJÁTSZÁS MIATT FÉLBESZAKADT MECCSEK

A szabályok szerint egy mérkõzés elvesztettnek (eljátszottnak) ítélhetõ amikor egy csapat:

- nem jelenik meg egy mérkõzésen, vagy ha megjelenik, nem hajlandó elkezdeni a mérkõzést a bíró "játék" bemondása után öt percen belül;

- olyan taktikát alkalmaz, amely szándékosan lassítja vagy lerövidíti a mérkõzést;

- nem hajlandó folytatni a játékot a felfüggesztés utáni "játék" bemondást követõ egy percen belül;

- továbbra is megszeg egy szabályt, figyelmeztetés után is;

- miután egy vagy több játékosát kiállítják, azok nem hajlandók elhagyni a pályát;

- a hazai csapat nem tesz meg mindent a pálya karbantartásáért egy esõ miatti felfüggesztés után;

- nem tud a csapat kilenc játékossal kiállni.

Minden ilyen esetben a mérkõzést befejezettnek nyilvánítják és az ellenfél nyeri 9-0 arányban. Azért, hogy az eljátszás miatt befejezõdött meccset lejátszottnak lehessen számítani, ugyan azok a szabályok érvényesek rá, mint az abbahagyott mérkõzésekre. Tehát, ha az 5. inning elõtt befejezõdik, az egyéni teljesítmények nem számíthatnak a statisztikában, csak az eljátszás oka. Viszont, ha 5 vagy több játékrészt lejátszottak, minden egyéni teljesítmény számít. A gyõztes és vesztes dobókat csak akkor jelezzük, ha az eljátszás által gyõztes csapat vezetett a befejezõdés pillanatában. Döntetlen vagy hátrányos helyzet esetén döntés nélküli (no decision) mérkõzés lesz a dobóknak.

LELÉPTETÉS MIATT BEFEJEZETT MECCSEK

Egy mérkõzés befejezõdhet leléptetés miatt (más kifejezéssel: kegyelmi szabállyal), ha a szövetség szabályai ezt írják elõ. Minden ilyen esetben az egyéni és csapat teljesítmények számítani fognak a statisztikában.

STATISZTIKA

A játékosok és csapatok teljesítményeit a következõ képletekkel számítjuk:

ÜTÕÁTLAG= biztos ütések / ütésnél töltött idõ

BA = H / AB

ERÕS ÜTÉSEK ÁTLAGA= ütéseken elért base-ek / ütésnél t. idõ

TB = H + 2B + 2×3B + 3×HR

SLG = TB / AB

VÉDEKEZÉSI ÁTLAG= sikeres lehetõségek / összes lehetõségek

FA = (O+A) / (O+A+E)

GYÕZELMEK ARÁNYA= gyõztes meccsek / döntések

W.AVG = W / (W+L)

BASE-RE JUTÁSI ÁTLAG

OBP = (H+BB+HP) / (AB+BB+HP+SF)

LEMARADÁS AZ ELSÕ HELYEZETTÕL

GB = (W₁-W_n) - (G₁-G_n)/2

(ahol W₁: az 1. helyezett gyõzelmei, G_n:az n. helyezett meccsei, ...)

Megjegyzés: az átlagokat 3 tizedesjegyre számítjuk, a kerekítés szabályainak megfelelõen.

Fontos: Vannak minimális követelmények, melyeket el kell érni ahhoz, hogy az átlagokat figyelembe lehessen venni. (ld.10.23)

Sok különbség van a baseball és softball jegyzõkönyv-vezetés között, technikai és szabályokkal kapcsolatos is. Itt csak a különbségeket tárgyaljuk, hogy ne legyen felesleges ismétlés.

ÚJRA BEÁLLÁS SZABÁLY

A softball szabálykönyv 4.4 szabálya szerint minden kezdõ játékos visszaállhat egy csere után, de csak egyszer. A visszaálló játékosnak ugyan abban a sorrendbeli pozícióban kell ütnie, mint a mérkõzés kezdetén. Vagyis a kezdõ- és a cserejátékos sohasem lehet egyszerre a pályán. A játékosok nem változtathatnak pozíciót az ütõsorrendben, tehát a kezdõ visszaállásához a cserejátékost le kell hozni. A visszaálló játékos bármelyik védekezési pozíción játszhat.

A szabálykönyv azt mondja, hogy szabálytalan (vagyis másik sorrendbeli pozícióba történõ) újra-beállás esetén az ellenfél tiltakozhat és eljátszás miatt megnyerheti a mérkõzést (11.7szabály). A JV-nek és/vagy a bírónak meg kell akadályoznia a szabálytalan újrabeállást amikor ez lehetséges, de nem tartható felelõsnek, ha ez megtörténik.

A példában azt láthatjuk, hogy Fehér Virág kezdett beállósként. Az elsõ inning végén lecserélte õt Rónai Mária ugyanabban a pozícióban. A második játékrész után õt cseréli le Bíró Ica. A negyedik inning végén Fehér Virág visszaáll az eredeti pozíciójára. A normál cserék és a visszaállások jelzésbeli különbsége az ábrán látható. Mivel a példában õ a korábbi pozíciójára áll vissza, jele 6 lesz és nem 6''', ahogy normál csere esetén lenne. Így nem is szükséges újra felírni a nevét a lapra.

A második példában más a helyzet. Fehér Virág 8. asorrendben, Vörös Rózsa 9., Erõs Júlia a DH párja a védelemben. A meccsfolyamán több csere is történik. Amikor Vörös Rózsa visszaáll, õ jobb külsõsnekmegy az eredeti középkülsõs pozíciója helyett. Ezért újra beírjuk a nevét az újpozíciószámmal és a visszaállást jelezzük az átlós vonalkákkal ellátottcserevonallal. Fehér Virág is visszaáll, de a kettes védõ pozícióra, tehát az õnevét is újra beírjuk. Mivel a sorrendbeli pozíciónal nincs több hely, az õneve a tartalék sorokba kerül és az újra beállása kitûnik a speciális cserevonallal.

AUTOMATIKUS KIESÉSEK

A baseballnál látott 14 eset mellett, melyek a softballra is vonatkoznak, van itt egy 15. eset is. A 8.8 t szabály szerint egy futó kiesik, ha elhagyja a szabályosan megszerzett base-t mielõtt a dobódobás elhagyja a dobó kezét. Amikor egy futó szabályosan van base-en kívül és a dobónál van a labda, aki a dobógumit körülvevõ dobókörön belül van, akkor a futónak vagy tovább kell haladnia, vagy vissza kell térnie a base-re, különben out-nak ítélik. Ez egy szabály miatti out és a példa szerint írjuk be, az adott base védõjének adva a kiejtetést. A 15-ös szám a jobb alsó sarokban utal a 15. típusú kiesés miatti out-ra. A bíró "Nem dobás"-t (No pitch) mond be és out-nak ítéli a futót. A labda halott és senki sem haladhat. A számlálás az ütõnél nem változik, mert a dobás nem számít.

SZABÁLYTALAN DOBÁSON HALADÁS

A 6. szabály leírja a softball dobómozdulat jellegzetességeit. E szabály bármiféle megszegése szabálytalan dobásnak minõsül, a bíró "szabálytalan dobást" mond be, a labda halott, egy ball hozzáadódik a számláláshoz és minden futó haladhat egy base-t. A használt jelölés ugyanaz, mint a megtorpanásé (BK és bk).

A 6.6 szabály kivétele azt mondja ki, hogy ha a dobó szabálytalanul dob, a labdát elütik és minden futó legalább egy base-t halad, akkor az akció folytatódik, mintha a dobás szabályos lett volna.

Ne felejtsük el, hogy a szabálytalan dobás ball is. Ha a negyedik ball, és futókat tol tovább, minden haladást a szabálytalan dobással írunk be, az ütõnek pedig sétát kell írni(ábra). Hiba lenne tolással leírni a haladásokat, mert a szabálytalan dobás nem tûnne ki. Bár a séta csak közvetett következménye a szabálytalan dobásnak, a haladásokat mégis jogos akciónak számítjuk.

DÖNTETLEN FELOLDÁS

Van a softballban egyszabály, amit a meccs felgyorsítására használnak: ez a döntetlen feloldás (tiebreak).

A szabályt a 10. játékrész (3. ráadás játékrész) kezdetén használják, és abból áll, hogy az elõzõ kiesett ütõt vagy futót vagy az éppen beállt cseréjét a kettes base-re állítják. Behúzzuk neki az elsõ két base-t és a második kockába beírjuk a TIE szimbólumot. Ütésnél töltött idõt nem számítunk a base-re állított futónak.

Példák:

1. A 9. inning utolsó ütõje feláll a kettes base-re, az elsõ ütõ szimplája behozza õt és pontot szerez.

A dobó átengedett egy pontot, de az nem kiérdemelt, mert nem volt felelõs annak a futónak a base-re kerülésében. A döntetlent feloldó futó pontja sohasem lehet E.R.

2. Futó van kettesen a döntetlen feloldására. A beállóshoz ütés után a hármas base-en születik meg az out és az ütõ egyesre ér védõ választása miatt. A jobb külsõ pályára ütött duplával a futó pontot szerez egyesrõl.

Itt szintén a dobó engedett át egy pontot, ami nem E.R. mert nem volt felelõs a kettesen levõ futóért. Más esetben az ütõ-futó kiesett volna egyesen.

Megjegyzés: A két fent említett példából arra is lehetne következtetni, hogy a TIE védekezési lehetõségnek számít, de nem így van. Úgy kell tekinteni, mintha egy nem létezõ dobót lecserélnének a futó base-re állítása után.

Az utolsó említendõ dolog a döntetlen feloldásával kapcsolatban, hogy az ellenõrzõ összegek egyezéséhez aTIE kockába be kell írni a csapat döntetlent feloldó futóinak a számát.

A DOBÓK MEGHATÁROZÁSAI

A 12.5 szabály szerint a dobót gyõztesnek hirdetik amikor:

a) a dobó kezdõ és legalább négy játékrészt dob és a csapata megtartja a vezetését a mérkõzés hátralevõ részében;

b) amikor a meccs befejezõdik az 5. inningben és a kezdõ dobó legalább 3 játékrészt dobott és a csapat az egész hátralevõ mérkõzésen elõnyben marad.

A baseball és softball ezen szabályainak különbözõségét az okozza, hogy a softball meccs csak hét játékrészes, és nem kilenc. Átvehetjük a baseballnál alkalmazott szabályokat a többi besorolásnál, a mérkõzés eltérõ hosszát figyelembe véve. Különösen, ami a mentést illeti, elegendõnek tekintjük, ha a dobó két vagy akár csak egy játékrészt is hatékonyan végigdob háromnál kevesebb pontot átengedve.

KIJELÖLT ÜTÕ

Az erre vonatkozó 4.3 szabály egészen más, mint a baseballnál. Azonos az, hogy a kijelölt ütõ nem kötelezõ, de különbözik abban, hogy a DH pozíció nem szûnhet meg, ha a kezdõ felállásban szerepel. A kijelölt ütõt használó csapat tíz fõs és tíz játékossal kell befejeznie a mérkõzést, különben elveszítik eljátszás miatt.

Különbözik a baseballtól az is, hogy a softball DH bármelyik védekezési pozíció helyett üthet. Tehát lehetséges, hogy az ütõsorrendben egyszerre szerepel DH és dobó. A DH nem játszhat a védelemben, és aki helyett üt, az nem mehet ütni. A szabály késõbbi cserékre is vonatkozik. A DH bármikor lecserélhetõ olyan játékossal, aki még nem játszott a mérkõzésen. A kezdõ DH, a többi kezdõvel ellentétben, nem állhat vissza egyszer sem.

Ezen szabályok bármilyen megszegése esetén, ha az ellenfél tiltakozik egy játékos szabálytalan védekezési pozíciója miatt, a vétkes csapat eljátszás miatt elveszíti a mérkõzést. A JV-nek is meg kell próbálnia megakadályozni a szabálytalanságokat, de nem tartható felelõsnek, ha ilyen megtörténik. Ha észreveszi azt, azonnal közölnie kell a fõbíróval.

Ha a kijelölt ütõ nem a dobó helyett üt, akkor az ütõsorrend alatti tartaléksorokat használjuk a felváltott védekezési pozíción játszó védõ nevének és védekezési teljesítményeinek beírására. Ebben a sorban, az ütõsorszámok oszlopa alatti kockában X-szel jelezzük, hogy õ nem üt (lásd a visszaállásoknál levõ ábrát). Ha a dobó helyett van DH, akkor ugyanúgy kezeljük, mint a baseballnál.

ELJÁTSZÁS MIATT ABBAHAGYOTT MÉRKÕZÉSEK

A softballban is érvényesnek számít már a meccs, amikor az 5. inning aljában a hazai csapat vezet. Azonban vannak különbségek a két játék között az eljátszás miatt abbahagyott mérkõzések esetében:

1. A mérkõzés abbamaradhat eljátszás miatt, ha egy csapat megtagadja a játékot a kezdés idõpontjában vagy nem jelenik meg a baseball parkban;

2. Ha egy bíró által elrendelt felfüggesztést követõen egy csapat nem folytatja a játékot két percenbelül;

3. Ha egy kiállított játékos nem hagyja el a pályát két percen belül;

4. Ha bármilyen okból egy csapatnak kilencnél (vagy kijelölt ütõ használatakor tíznél) kevesebb játékosa marad.

Ezekben az esetekben csak a fõbíró fújhatja le a meccset és ítélheti gyõztesnek a vétlen csapatot.

A JV-nek a megjegyzésekbe be kell írnia az eljátszás okát. A mérkõzés eredménye 7-0 lesz. A JV jegyezze fel az esetleges tiltakozások okát is. Az elfogadott tiltakozások azonban nem változtatják meg az egyéni és csapat teljesítményeket, ha a mérkõzést rendesen lejátszottnak tekintenek.

FELÁLDOZÁSOK A SOFTBALLBAN

Tudjuk, hogy a feláldozott ütés akkor adható, ha egy ütõ szándékosan buntol, az ismert beállással jelezve ezt.

A softballban ez nem mindig van így. Gyakran buntolnak úgy, hogy az ütõ hasonló testhelyzetben van, mint ütéskor. Tehát azt kell figyelnünk, hogy lendítik-e az ütõt, vagy nem. Ha van lendítés, nem lehet feláldozott ütést odaítélni. A baseballhoz hasonlóan a feláldozáshoz legalább egy futót tovább kell juttatni és csak az ütõ eshet ki. Összefoglalva feláldozás történhet a következõ körülmények között:

1. Nem lengetik az ütõt;

2. Kettõnél kevesebb out van;

3. Futó van base-en, különösen ha tolás-szituáció van.

Mivel kisebbek a pályaméretek, megtörténhet hogy egy futó két base-t halad egy feláldozott ütésen. A haladást ütés miattinak lehet beírni.

UTÓSZÓ A FORDÍTÁSHOZ

A jegyzõkönyv-vezetés célja és elméleti alapjai a szabálykönyv 10. részében vannak leírva. Annak megértése és pontos ismerete nélkül nem lehetséges hiteles jegyzõkönyvet írni. Ez a könyv csak gyakorlati módszert ad, önmagában nem elegendõ. A felmerülõ kérdések nagy részére a szabálykönyv megadja a választ.

Ez a kézikönyv sokszor említi a játék szabályait, és magától értetõdõnek veszi annak ismeretét. A JV-nek a bíró ítéleteit kell leírnia, tehát minden esetben értenie kell, hogy mi volt az ítélet.

A jegyzõkönyvet ceruzával kell írni, hogy a beírás után megváltoztatott ítéleteket radírozni lehessen. Kemény felületen, kemény és vékony ceruzával lehet tiszta munkát végezni. Ideális az üveglap és olyan 0,35 mm-es HB ceruzabetét, ami radírozható is. A minõségi radír szintén nagyon fontos. A lapokat úgy célszerû elhelyezni egymáson, hogy a védekezõ csapat PO-Poz. oszlopai látszódjanak a bal oldalon és esetleg a dobó adatai látszódjanak alul, hogy a védekezési lehetõségeket és dobó teljesítményeket be tudjuk húzni lapozás nélkül. Az írótábla tehát 34-35 cmszéles és 25-26 cm magas legyen.

A cseréknél egyszerre sokmindent kell beírni, ezért érdemes rendszerbe foglalni:

1. új név és pozíciószám beírása (vagy macskaköröm);

2. függõleges vonal a következõ kitölthetõ fõrészbeli négyzet elõtt;

3. rovátkás összesítés esetén az elõzõ PA és védelem négyzetek "lezárása", nehogy véletlenül újabb rovátkát húzzunk a lecserélt játékoshoz;

4. vízszintes vonal az ellenfél következõ használandó négyzete fölé;

5. dobócsere esetén a vízszintes vonal megtoldása;

6. cserélt pozíciószámok az oszlop fölé;

7. az alsó dobó- ill. elkapó összesítõben az új név beírása;

8. lecserélt játékos IP mezõjének kiszámítása.

A könyv elsõ fejezete arra buzdít, hogy az összesítõ oszlopokat menet közben rovátkákkal töltsük ki, hogy ne a meccs után kelljen. (A profi JV-k valamennyien ezt teszik). Bárki dönthet arról, hogy a három közül melyik adatcsoportokat (védekezés, támadás, dobás) rovátkázza menet közben. Célszerû a védekezéssel kezdeni, mert kevés többletmunkával jár a meccs közben és annak az összesítése tartana a legtovább. A dobást csak színvonalas, kevés ütésnél szereplést tartalmazó mérkõzésen ajánlatos folyamatosan naprahozni, mivel nem nagy élmény 40 rovátkát behúzni a PA oszlop egyetlen kockájába. A rovátkákat csoportosítani KELL, négy függõleges és egyáthúzó vonallal. Ha egy rovátka fél kiskocka magasságú, akkor két sorban 10 lazán elfér, ami a dobás oszlopait kivéve általában elég.

Azt, hogy éppen melyik kockákba kell rovátkázni, gyorsan el kell dönteni, ezért logikai csoportokat képezünk, hogy azok felidézésével azonnal eldönthessük, mi a teendõ. Íme az ütés utáni akciók leírásának egy lehetséges módja:

1. az összes akció beírása a fõrészbe;

2. E.R. satírozása, ha a dobónál még nem volt 3 védekezési lehetõség és a pontot szerzõ futó tiszta akciókkal haladt;

3. védekezési lehetõségek (PO, A, E, DP) behúzása az akciótól függõen (ha voltak ilyenek);

4. ütésnél szereplés: PA mindenképpen, AB/SH/SF/BB/HP/IO egyike mindenképpen, esetleg IBB is;

5. ütés értéke, ha van ilyen: H/DP/K egyike, ráadás base ütésnél 2B/3B/HR egyike szintén;

6. pontok, ha született pont: R a befutónak; RBI az ütõnek, ha jár neki (több is lehet). HR esetén az ütõnek mindkettõ jár, egy R és a bejövõ pontok szerinti RBI;

7. dobás összesítése esetén 4-6. pontokban kiválasztott kockák megismétlése a másik oldalon, az ellenfél aktuális dobójának sorában.

Vannak még eseti akciók is egyedi behúzással: a lopás (SB/CS a futónál és az ellenfél elkapójánál), a vad dobódobás (WP a dobónál), a túlment labda (PB az elkapónál) és a megtorpanás(BK a dobónál).

Rendkívül fontos a JV zavartalan munkájának lehetõsége. Ne felejtsétek el, hogy a szabályok védik a JV jogait. Senkinek a kérdésére sem vagytok kötelesek válaszolni, csakis a bírónak. Az írást nem szabad megszakítani, ha valaki szólít, mert abból hiba lesz. A cseréket leíró papírokat szó nélkül kell az edzõnek elétek tenni. Ha a JV a csapathoz tartozik, akkor is különleges megbecsülés jár neki. A megfelelõ szék, asztal, üdítõ és a nyugodt körülmények biztosítása a csapat kötelessége.Ne feledjétek: a csapat van a jegyzõkönyv-vezetõért és nem fordítva.

Siófok, 1995. december 19.